Alvási apnoe, a legveszélyesebb alvászavar

A SomnoCenter alvásszakértője, a Honvédkórház Alváslaboratóriumának neurológus főorvosa. A stroke és az alvászavarok szakértője. A Magyar és az Európai Alvástársaság tagja.

Hangos, egyenetlen horkolás? Magas vérnyomás? Gyakori éjszakai vizelési inger? Az alvási apnoé szindróma legjellegzetesebb tünetei egy életveszélyes betegséget jeleznek, amely tizenötszörös rizikófaktora az infarktusnak és a sztróknak. Dr. Bernáth István neurológussal, a SomnoCenter Alvászavar Központ szomnológusával beszélgettünk.

Mikor beszélünk alvási apnoéról?

Amikor alvás közben, beidegzési zavar következtében, a légút nem képes a beáramló levegő szívó erejének ellenállni és elzáródik, így az alvó 10 másodpercet meghaladó ideig nem jut levegőhöz. Az agy ilyenkor érzékeli az oxigénhiányt, és az alvást megszakítva, ébredési reakciót követően aktivizálja a légút izmait. Ez akár több százszor is megismétlődhet egy éjszaka folyamán, megakadályozva a pihentető alvást.

Milyen tünetekkel jár ez a betegség?

Három csoportra osztanám a tüneteket, a szerint, amit a páciens érez, amit a környezete lát, és amit az orvos kollégák tapasztalnak. A másodikkal kezdeném, hiszen az alvási apnoés beteg környezete előbb tapasztalja a tüneteket, mint maga a beteg. Amikor a hálótársunk arról számol be, hogy éjszaka hangosan, egyenetlenül horkolunk, valamint, hogy hosszú másodpercekig nem veszünk levegőt, alvási apnoéra kell gyanakodnunk. A páciens részéről figyelmeztető jel, ha egy ideje azt tapasztalja, hogy napközben álmos, fáradt, levert, ingerlékeny. Az alvási apnoe markáns tünete továbbá a tarkótáji izzadás, a reggeli szájszárazság, a gyakori éjszakai vizelési inger, és az ébredéskori fejfájás, valamint a gyomorsav nyelőcsőbe való visszacsorgása.

Mit tapasztalnak a szakorvosok?

A kollégák a szakterületüknek megfelelő gyanújeleket észlelik. A kardiológusok a 24 órás vérnyomás mérés kapcsán tapasztalják, hogy az éjszakai vérnyomás értékek nem süllyednek, vagy akár a nappalit is meghaladják, esetleg a 24 órás EKG monitorozás során éjszakai ritmuszavarok, vagy a lassú és gyors szívműködés ritmusos változása jelentkezik. A háziorvos számára fontos figyelmeztetés lehet, ha a páciens vérnyomását sokféle gyógyszer kipróbálásával sem képes normalizálni (terápia rezisztencia), vagy nehezen kezelhető az anyagcsere betegsége, pl. folyamatosan növekvő az inzulin igény, illetve a beteg jelentős kalóriakorlátozás mellett sem fogy. Az urológus nehezen magyarázható éjszakai vizeléssel (akár 5-10 szer is) találkozik, a belgyógyász a terápiára nem reagáló reflux betegséget észlel, a pszichiáter nehezen magyarázható intellektus csökkenést, irritábilitást tapasztal, a tüdőgyógyász pedig a megfelelő kezelés és oxigén terápia ellenére sem tudja normalizálni az éjszakai oxigénszintet.

A romló memória, illetve a munkahelyi vagy az iskolai teljesítmény csökkenése is utalhat alvási apnoéra?

Természetesen, hiszen mindkét tünet a huzamos ideig fennálló mélyalvás hiányában alakul ki. Sokan éppen akkor fordulnak orvoshoz, amikor az úgynevezett munkamemória zavarát észlelik, vagyis, amikor három célzott kérdésre: mit akartam, hol tartottam, hova tettem – nem, vagy csak nagy erőfeszítések árán tudnak válaszolni.

Mi hajlamosíthat erre a betegségre?

A 40 évesnél idősebb életkor, a túlsúly és a tömzsi, rövid nyak a férfiak esetében mindenképpen hajlamossá tesznek az alvási apnoe kialakulására. Azonban ma már azt is tudjuk, hogy ez a betegség a 40 évesnél fiatalabb, remek fizikai kondícióban lévő férfiakat is érintheti. Sőt, egyre gyakrabban találkozunk huszonéves, mi több, tinédzser korú betegekkel is. Mindez azt támasztja alá, hogy az alvási apnoé hátterében elsősorban az idegrendszer működésének zavara áll.

no_ul_az_agy_szelen_horko_parja_mellett

Milyen következményekkel járhat a nem kezelt alvási apnoé szindróma?

Az apnoénak a magas vérnyomástól a cukorbetegségig számos egészségügyi következménye lehet. Legveszélyesebbek a keringési kockázatok, ugyanis az alvási apnoé az éjszakai szívinfarktus és stroke kockázatát akár tizenötszörösre is emelheti.

Milyen módszerek állnak a szakorvosok rendelkezésére az alvási apnoé kezelésében?

Az esetek legnagyobb többségében légsínterápiát alkalmazunk. A légsínterápia során a légutakat egy orrmaszkon keresztül befújt levegővel folyamatos nyomás alatt tartjuk, megakadályozva így a garatizomzat alvás közbeni elzáródását. Így megszűnik a horkolás, az éjszakai légzéskimaradások, normalizálódik a vérnyomás és a véroxigénszint.

Hasznosnak találta?Ossza meg ismerőseivel