Kezeletlen alvászavarral nem vezethetünk!

Tapasztalt alvásszakértő orvosainkkal és csúcsminőségű alvásvizsgálatainkkal várjuk mindazokat, akik szeretnének újra kipihenten ébredni. Budapesti, pécsi és szegedi alvászavar központjaink valamennyi alvászavarra személyre szabott terápiás megoldást nyújtanak !

Idén áprilistól csak annak a gépjárművezetőnek hosszabbítható meg a vezetői engedélye, akinél nem merül fel az obstruktív alvási apnoé nevű alvászavar gyanúja. Az alvászavar gyanús sofőrök a háziorvosnál vagy az üzemorvosnál végzett kérdezéses tesztre, majd otthoni, súlyosabb esetben alváslaboratóriumi alvásvizsgálatra és kezelésre számíthatnak. Mindez jelentősen késleltetheti a jogosítvány megújítását. Ezért érdemes jóval a jogosítvány lejárta előtt elvégeztetni az alvászavar szűrővizsgálatot.

2011-ben 186, a tavalyi évben pedig már 290 olyan közlekedési baleset történt hazánkban, amelyet a volánnál elalvó sofőrök okoztak. Az EU-ban ez a szám még magasabb, s miután számos, a közelmúltban végzett kutatás szerint az esetek legnagyobb részében a sokszor tragikus balesetek hátterében kezeletlen obstruktív alvási apnoé szindróma áll, az EU közlekedésbiztonsági programjának keretében a tagállamokra is kötelező módon úgy módosította a vezetői engedélyek kiadását, hogy akinél felmerül az alvásbetegség gyanúja, alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni és csak akkor kaphat újra jogosítványt, ha szakorvosi véleménnyel tudja igazolni az állapotjavulást.

Hogyan szűrik az alvási apnoét?

Mivel az alkalmassági vizsgálatot legnagyobbrészt a háziorvosok és az üzemorvosok végzik, ezentúl nekik kell külön figyelni az alvászavarok tüneteire is. Ki kell töltetniük a sofőrrel egy szakmailag elfogadott, fiziológiai paramétereket (nyak körméret, testsúly, testtömeg-index, vérnyomás) mérő kérdőívet, melynek válaszaiból egyértelműen kiderül, hogy a válaszadó apnoé gyanús-e.

Az_orvosnal_kerdoiv_rgb

 

Akinél a kérdőív kitöltése pozitív eredményt hoz, szomnológus (alvászavarok gyógyításával foglalkozó szakorvos) által végzett alvászavar szűrővizsgálat javasolt, amellyel megerősíthető az apnoé gyanú, továbbá megállapítható a betegség súlyosságát jelző, úgynevezett AHI-index (az egy alvásóra alatti légzészavarok száma). Ha ez a szám 5-15 között van, akkor enyhe, ha 15-30 között, mérsékelt, ha pedig 30 feletti, akkor súlyos alvási apnoéról beszélünk. Amennyiben ezzel az alvásvizsgálattal kapott érték magasabb 15-nél, alvásdiagnosztikai központban végzett, éjszakai alvásvizsgálat szükséges az alvásfüggő légzészavar pontos diagnosztizálásához és a kezelés meghatározásához.

Mi az az alvási apnoé?

Az obstuktív alvási apnoé szindróma (OSAS) a teljes magyar felnőtt lakosság 2-4 százalékánál előforduló alvásfüggő légzészavar, amelynek lényege, hogy a garat túlzott ellazulása miatt a felső légút részlegesen vagy teljesen elzáródik, aminek következtében az alvó 10 másodpercet meghaladó ideig nem kap levegőt és oxigénhiányos állapot jön létre. Az agy ilyenkor felébreszti az alvót, hogy az újra levegőt tudjon venni. Mivel ez a folyamat akár több százszor is megismétlődhet egy éjszaka folyamán, a pihentető mélyalvás hiányában a beteg nem tudja kipihenni magát, és az apnoé egyre több tünetével szembesül: nappali fáradtsággal, álmossággal, váratlan nappali bealvással, túlsúllyal, magas vérnyomással.

Almos_no_a_volannal_rgb

 

Mi történik azzal, akiről kiderül, hogy alvási apnoéban szenved?

Az alvási apnoé ma már jól kezelhető alvásbetegség. Akinél úgy a teszt, mint az alvásvizsgálatok pozitív eredményt hoznak, a szomnológus egy úgynevezett légsínterápiás készülék, másnéven CPAP-készülék használatát írja fel, amelynek megvásárlását 50 százalékban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fedezi.

A CPAP (continuous positive airway pressure”, azaz folyamatos pozitív légúti nyomásterápia) terápia lényege, hogy egy a lélegeztető készülékhez hasonló eszköz (a CPAP készülék), a légutakban folyamatosan biztosítja a levegő áramlását, megszüntetve így a légzéskimaradásokat és a véroxigénszint ingadozását. A CPAP-terápia olyan hatékony, hogy akár a használat másnapján észrevehetően javul a beteg közérzete, jelentősen enyhül, majd megszűnik a nappali álmosság, fáradtság.

A jogosítvány meghosszabbításának feltételeit megváltoztató rendelet szerint, a mérsékelt vagy súlyos alvási apnoéban szenvedő gépjárművezetőknek akkor újítják meg a jogosítványát, ha alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi véleménnyel tudják igazolni a terápia következtében bekövetkező állapotjavulást.

A kezelés alatt álló, az 1-es alkalmassági csoportba tartozó gépjárművezetők („úrvezetők”) esetében az alkalmassági felülvizsgálatot 3 évente, míg a 2-es alkalmassági csoport (hivatásos vezetők) esetében évente kell majd elvégezni.

Minél előbb érdemes elvégeztetni az alvási apnoé szűrővizsgálatot

A jogszabály jót akar, hiszen az alvási apnoé szindróma negatívan befolyásolja a gépjárművezetők vezetési képességeit. Mégis, aki csupán a háziorvosnál vagy az üzemorvosnál szembesül azzal, hogy alvási apoés lehet, akár hónapokra is elveszítheti a jogosítványát, hiszen a terápiás készüléket az országban csupán tíz, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által jóváhagyott helyen írhatják fel a szomnológusok, ahol most is több hónapos a várólista. Ezért aki a tünetei alapján arra gyanakszik, hogy érintheti a probléma, érdemes még jóval a jogosítvány lejárta előtt felkeresnie egy alvásdiagnosztikai központot, ahol műszeres alvásvizsgálattal minden kétséget kizáróan megállapítható a betegség megléte és súlyossága, így még a jogosítvány meghosszabbítása előtt megkezdhető a terápia.

A szomnológusok már most sem javasolják a vezetést azoknak, akik legalább 30 napja folyamatos álmosságtól, fáradtságtól, ingerlékenységtől, magas vérnyomástól szenvednek, mert a betegség következtében bármikor elalhatnak a volánnál.

Dr. Szakács Zoltán neurológus főorvos, szomnológus, a Magyar Alvástársaság elnöke szerint: „Az obstruktív alvási apnoét komolyan kell venni, hiszen a kezeletlen OSAS betegek egészséges társaikhoz képest 2-3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, és egy nemzetközi kutatás szerint legalább egy balesetet fognak előidézni öt éven belül. Ma már arra is van adatunk, hogy a hivatásos sofőrök 59,6 százaléka szenved valamilyen alvásfüggő légzészavarban, és 15,8 százaléka obstruktív alvási apnoé szindrómában.”

Hasznosnak találta?Ossza meg ismerőseivel