Nem tudunk vagy nem akarunk aludni? – Az alvás nem időveszteség!

A SomnoCenter alvásszakértője, a Honvédkórház Alvásdiagnosztikai részlegének vezetője. A Magyar-, az Európai- és az Amerikai Alvástársaság tagja.

Ha már délután bóbiskolni kezdünk, alvászavar lehet a háttérben

Napjainkban sincs mindenki tisztában azzal, hogy az elegendő és jó alvás óriási jelentőséggel bír. Tudtuk-e például, hogy ha már délután aluszékonyak vagyunk, eséllyel gond van az éjszakai pihenésünkkel? Dr. Terray-Horváth Attila szomnológus a Kossuth rádióban arról beszélt, milyen fontos jól aludni és mikor kell alvászavarra gyanakodni.

Sajnos, sokan napjainkra sincsenek igazán tisztában azzal, mennyire fontos jelentősége van az alvásnak. A mai emberre jellemző a többé-kevésbé állandó rohanás, melynek következtében sokszor nem szán 8 órát az alvásra.

Dr. Terray-Horváth Attila szomnológus a Kossuth rádiónak adott interjújában elmondta: szerencsére az utóbbi időben egyre nő a tudatos emberek száma, több időt adnak maguknak a jó alvásra, mert tudják, hogy az az egészséges élet része.

Jellemző ugyanakkor, hogy aki rendszeresen 5-6 órát pihen, gyakran hiszi: ezzel mások is így vannak. Csakhogy az „időveszteség”, ahogyan ezt sokan megélik, be van kalkulálva az életünkbe – az alvás úgymond belénk kódolt dolog.

Dr. Terray-Horváth Attila kiemelte: egy embernek 6-8 óra alvás általában elég. Honnan tudhatjuk, hogy számunkra megfelelő-e például a 7 órányi pihenés? Onnan, hogy másnap nem vagyunk fáradékonyak, aluszékonyak, frisseknek érezzük magunkat, pihenten ébredünk.

Az ébrenlétnek valójában ki kell tartania estig – vagyis, ha délután 4-kor rendszerint ránk jön az álmosság, lehetséges, hogy nem kielégítő az alvásunk.

Vannak cirkadián mélypontjaink – ilyen az ebéd utáni időszak például, ekkor vagyunk a legkevésbé éberek a nap folyamán. Ám ha valaki ekkor úgy érzi, elalszik, két eset lehetséges: vagy az alvás volt kevés, vagy alvászavar állhat a háttérben. Az éberségnek normális esetben estig kell tartania.

Hozzá lehet szokni a kevés alváshoz?

Bizonyos munkakörökben nélkülözni kell az éjszakai alvást. A szomnológus szerint a kevés alvás valamilyen szinten kondicionálható, hiszen például több műszakos munkarendek esetén a szervezet valamennyire alkalmazkodik ehhez. Ám nem mindenki képes erre, így az éjszakai munkára és a műszakok váltogatására sem. Ez egyéni képesség.

Dr. Terray-Horváth Attila hangsúlyozta, egy dolog bizonyos: akik váltott műszakban dolgoznak, azoknál nagy eséllyel kialakul az ún. cirkadián ritmuszavar. Esetükben sokkal gyakoribb a szív- érrendszeri betegségek, a szívroham és az elhalálozás aránya, mivel ez sajnálatos módon  egészségtelen életmód. De vannak egyéni különbségek – akadnak, akik jól alkalmazkodnak az éjszakázáshoz, váltott műszakokhoz.

Alvás több szakaszban

Az ember úgy van felépítve, hogy egyhuzamban fontos hosszabb időt aludnia. Éjszaka biológiai óránk arra késztet, hogy aludjunk, s ezt teszi melatonin szintünk is a fényhez igazodva – ez az időszak este 10 és éjfél között van, ilyenkor normális esetben alvás szükséges. Reggel pedig, amikor a melatonin szintünk leesik, fel kell ébrednünk. Egy blokkban fontos tehát aludni, ezt így szabályozza az agyunk. Ha valamiért az alvás több szakaszban történik, az is jobb, mint a semmi, de egészségesnek nem mondható – vélekedik a szomnológus.

Kell tehát egy hosszabb alvás szakasz, ami legalább 6 óra. Ha az ember délután erre rápótol, az sem rossz, ám az optimális az egyhuzamban történő, hosszabb pihenés.

Milyen a jó alvás?

Dr. Terray-Horváth Attila szerint egyszerűen megállapítható, jól alszunk-e. Akkor kielégítő a pihenésünk, ha ezzel a kérdéssel nem kell foglalkoznunk. Nem érezzük, hogy fáradtak vagyunk, nem álmosodunk el. Amikor az ember kínlódik, hogy ébren tudjon maradni, vagy időről-időre elkapja az álmosság, a „hullámvölgy”, az nem mondható jónak.

Érdemes tudni, hogy a sötét fontos a megfelelő pihenéshez. Ennek oka, hogy két dolog szabályozza alvásunkat: hogy mennyit aludtunk előző nap, illetve a fény. A sötét hatására indul el agyunkban a melatonin-termelődés, a fényre pedig blokkolódik.

Sok ember alvása eltolódott. Ez azt jelenti, hogy alszanak ugyan 8 órát, de nem szokványos időben, hanem például éjjel 1 és reggel 9 óra között.

Amennyiben valakinek tolódik az alvásciklusa, az is cirkadián ritmuszavarnak számít – emelte ki Dr. Terray-Horváth Attila. Ez mindaddig nem probléma, amíg az illető életmódja ehhez igazodik. Ám ha az változik – például lesz egy kora reggeli munkahelye, vagy gyermek esetén újra korán kell iskolába indulni hosszabb szünet után – nehezen tud az ember visszaszokni a hagyományos alvás időszakra, s ez bizony aluszékonysággal jár.

Tesztelje Ön is alvását: Alvászavar teszt 1 percben

Zavaró tényezők az alvásban

Számos oka lehet annak, ha gondok vannak az alvásunkkal. Zavaró tényezők lehetnek az általános betegségek is.

Az időskori alvászavarok hátterében például állhat szívbetegség – felébresztheti az embert, ha éjjel jobban vizesedik, ha ki kell többször mennie vécére. Éjszaka romlik jellemzően az asztma, jelentkeznek reumás problémák, fájdalmak – ezek mind alvászavarhoz vezethetnek.

Ám léteznek alvásbetegségek is, melyek nappali következményekkel járnak – hívta fel a figyelmet a szomnológus. Kiemelkednek ezek közül az alvás alatti légzészavarok: ilyenkor az alvó a légzéskimaradásai miatt oxigénhiányt szenved el éjjel, s nappal tünetei lesznek.

Légzéskimaradás alvási apnoé szindróma esetén lép fel. A szervezet érzékeli ezt, de korrigálni nem, csupán menekülni tud a problémából, azzal, hogy felébreszti az embert. Másnap az illető álmos lesz.

Létezik jóindulatú horkolás, mely nem okoz légzészavart és ébredést. Sokszor azonban a krónikus horkolás átmehet alvási apnoéba.

Figyelmébe ajánljuk:  Alvászavarok nappali és éjszakai tünetei

Az alvászavar következményei és vizsgálata

Az alvászavar általános következménye, hogy az ébrenlét minősége nem az igazi. Ha az alvás rendszeresen nem kielégítő, érezni fogjuk, hogy mindez érinti a gondolkodást, a koncentrációt, a rövid távú memóriát. Mára a szakemberek állítják: mindez az Alzheimer-kór kiváltó oka is lehet. Az alvásnak igen fontos szerepe van az agy működésében, méregtelenítésében, s ha ez nem történik meg, az súlyos demenciát okozhat.

Fontos tudni, hogy az alvászavar bizony maradhat észrevétlen. Dr. Terray-Horváth Attila hangsúlyozta: ez igen gyakori, s leggyakrabban az alvási apnoésokra igaz. A horkolás évek során vált át légzészavarba, az illető nem érzékeli – csupán azt veszi észre, hogy egyre fáradtabb. A légzéskimaradásait átalussza, nem tud róla semmit. Jellemzően ez az a csoport, amely nincs tisztában alvászavarával.

A szomnológus felhívta a figyelmet: lehetséges, hogy frissnek érzi magát az ember ébredéskor, ám ha 2 óra múlva már fáradt, akkor bizonyosan gond van az alvásával. Amennyiben a dolog tartósan fennáll, azaz 2-3 hete már tapasztal nappali panaszokat, pedig eleget alszik, alvásvizsgálatra kell mennie.

Alvászavar gyanúja esetén műszeres vizsgálatot végeznek a szakorvosok. Az alváslaborba éjszakára kell bevonulni. Ilyenkor az alvó ember testére elektródákat helyeznek, sok apró szenzor kerül rá, melyeket éjjel egy nővér monitoroz. Az eredményeket másnap az orvos értékeli ki.

Segíthetünk-e magunkon különféle módszerekkel?

Manapság a modern technika megkönnyíti mindennapjainkat, ezért felmerül a kérdés, ellenőrizhető-e az alvás okos eszközök segítségével is.

Dr. Terray-Horváth Attila elmondta: telefont semmiképp se tegyünk a fej alá vagy mellé alváskor, mivel újkori vizsgálatok szerint egyértelműen összefüggésbe hozható a mobiltelefon az agydaganattal. Az okos eszközök jellemzően a mozgást érzékelik – az elvük az, hogy ébrenlét alatt sokat mozgunk, mélyalvásban keveset. Ennek alapján próbálja a program kalkulálni, hogy ébren vagyunk-e vagy mélyen alszunk.

Az eszközök vizsgálata során azonban kiderült, hogy azok eredményei sokszor messze állnak az igazságtól – hangsúlyozta a szomnológus. Vagyis nem érdemes ezek kalkulációiból kiindulni, ám ha valakit egy okoseszköz erősít meg abban, hogy baj van az alvásával, természetesen forduljon orvoshoz.

A jó alváshoz megfelelő körülmények kellenek. Ilyen a kemény matrac például, de igen fontos a testmozgás is. Mozogni kell, hiszen gyakran annak hiánya miatt fáj a nyakunk, hátunk. Nem a gerincpárna és a matrac fogja megoldani a gondunkat. Ezért speciális alvófelületre, eszközökre nem érdemes sok pénzt költeni, több értelme van rendszeresen mozogni.

Alváspanaszok esetén tehát első körben háziorvoshoz szükséges fordulni, ha pedig a tünetek krónikussá válnak, fel kell keresni egy alváscentrumot – javasolta dr. Terray-Horváth Attila.

Jelentkezzen alvászavar vizsgálatra

Forrás:

https://www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2018-07-04_15-35-00&enddate=2018-07-04_17-40-00&ch=mr1#

Copyright: gstockstudio / 123RF Stock fotó

Hasznosnak találta?Ossza meg ismerőseivel