Téli depresszió – A fényhiányos betegség

A SomnoCenter Szeged alvásszakértő főorvosa, a Szegedi Tudományegyetem Dél-alföldi Regionális Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjának vezető főorvosa. A Magyar és az Európai Alvástársaság tagja.

A napfényben szegényebb, téli időszakban az arra érzékeny emberek folyton levertnek, fáradtnak, erőtlennek érzik magukat. Sokan nem szentelnek elég figyelmet a tüneteknek, pedig ha ez az állapot tartósan fennáll, alvászavarhoz, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és téli depresszióhoz vezethet.  Dr. Várszegi Mária neurológus, pszichiáter főorvossal, az alvásmedicina szakértőjével beszélgettünk.

Mit nevezünk téli depressziónak?

A téli depresszió az úgynevezett major (azaz: nagyobb) depressziók közé, azon belül is a szezonális depressziók csoportjába tartozik. S minthogy a szezonális depressziók fő kiváltó oka az évszakok váltakozása, a téli depresszió megjelenésének hátterében a téli napfényhiányos, hideg időszak beköszöntése áll.

Mi játszódik le ilyenkor a szervezetünkben?

A kevesebb napfény hatására a szervezetünk melatonin hormon szintje megemelkedik, aminek hatására elálmosodunk, szervezetünk felkészül az alvásra. Amennyiben ez túl korán következik be, negatívan befolyásolja az arra érzékeny emberek alvás-ébrenlét ritmusát, és kedélyállapotát. Ha pedig ez az állapot tartósan fennáll, alvászavarhoz, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez és téli depresszióhoz vezethet.

Melyek a téli depresszió leggyakoribb tünetei?

Állandó fáradékonyság, levertség, kedvetlenség, behúzódottság, ingerlékenység, döntésképtelenség, koncentrációs nehézségek, hirtelen és jelentős testsúlyváltozás – ebben az esetben súlygyarapodás -, önvád, súlyosabb esetekben az érdeklődés elvesztése vagy akár az öngyilkosság fontolgatása.

depresszio

Mikor jelentkeznek az első tünetek?

A téli depresszió kialakulása nem köthető konkrét dátumhoz. Ez a betegség egy folyamat, ami az elején megállítható, visszafordítható, ha odafigyelünk az említett tünetekre, illetve a szervezetünk jelzéseire. Gyakori probléma, hogy az emberek megpróbálják félremagyarázni a tüneteiket, mondván, hogy azért fáradtak és kimerültek, mert túl sokat dolgoznak, vagy amiatt nem tudnak aludni, mert házastársuk a viselkedésével megakadályozza őket ebben.

A társadalom nagyobb része nem tekinti betegségnek a depressziót.

Ez sajnos valós, s a klinikai gyakorlatban is tapasztalt probléma, annak ellenére, hogy tudjuk: a depresszió kialakulásának biológiai okai vannak. Tehát nem valamiféle akaratgyengeségről van szó, hanem egy olyan pszichiátriai betegségről, amely nyomon követhető CT (számítógépes rétegvizsgálat), EEG (elektro-enkefalográf), és MRI (mágneses rezonanciás képalkotás) berendezésekkel is. Szerencsére ma már vannak olyan országok, ahol a depresszióra betegségként tekintenek, melyet szakorvos segítségével kell és lehet meggyógyítani. Talán kissé szélsőséges a példa, de nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban majd’ mindenkinek van már saját pszichiátere.

Érdekes ellentmondás, hogy miközben a depressziót nem tekintjük betegségnek, mégis könnyen nevezzük magunkat depressziósnak, mondjuk egy veszteségélményt követő szomorúsággal teli időszakban.

Gyakran találkozom azzal, hogy olyan emberek is depressziósnak mondják magukat, akik „csupán” szomorúak valami miatt, például elvesztették a munkahelyüket vagy egy közeli hozzátartozójukat. Természetesen, ezekben a helyzetekben jogosan érezzük magunkat reményvesztettnek, ám ez az érzés nem egyenlő a depresszióval. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy a depresszió egy klinikai tünetekkel bíró, súlyos betegség, ami nagy veszélyekkel is járhat, hiszen a depresszióst nem érdekli sem a saját teste, sem a környezete, de még az élete sem. Ezek az emberek, csupán a gyógyulást követően ébrednek tudatára, milyen lelki és testi mélységeket éltek meg.

Mit ajánl azok számára, akik észreveszik magukon, vagy a környezetükben élőkön a téli depresszió jeleit?

Forduljanak minél előbb szakorvoshoz, hogy a megfelelő terápiával minél hamarabb bekövetkezzen a javulás, majd a gyógyulás. Számos módszer áll a rendelkezésünkre, úgy a gyógyszeres, mint a pszichoterápiás megoldások körében. A nem gyógyszeres kezelések közül pedig a fényterápiát emelném ki, amely rendkívül hatékony, és a fejlett technológiának köszönhetően ma már a saját otthonunkban is igénybe vehetjük.

Hasznosnak találta?Ossza meg ismerőseivel