A veszélyes útitárs: alvás a volánnál

A SomnoCenter Szeged szakorvosa, a perifériás idegrendszeri betegségek és az epilepszia szakértője. A Magyar Klinikai Neurofiziológiai Társaság, a Magyar Epilepszia Liga, a Magyar Ideg és Elmeorvosok Társasága és a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság tagja.

Előfordult már Önnel, hogy vezetés közben úgy érezte, nem tudja nyitva tartani a szemét, mégis tovább vezetett? Legközelebb ne tegye! A gépjárművezetés közben fellépő álmosság veszélyesebb, mint gondolná. Mivel az álmosság hatása hasonló az alkoholhoz, jelentősen csökkenti a reakcióidőt és rontja a döntéshozatalt. Nem csoda, hogy számos halálos kimenetelű vagy súlyos sérüléssel járó közúti baleset írható az aluszékonyság számlájára, amelyet alvászavar is okozhat.

A járművezetés közben fellépő álmosság igen veszélyes probléma, hiszen a félálomban bekövetkező vagy elalvásos közlekedési balesetek többnyire halálos kimenetelűek, vagy igen súlyos sérülésekkel járnak. A súlyos következmények magyarázata az, hogy az álomittas vagy alvó gépjárművezető képtelen korrigálni.

Egy amerikai egyesült államokbeli felmérés szerint évente átlagosan 83.000 baleset történik a gépjárművezető aluszékonysága miatt, ebből 1000 eset halálos kimenetelű, míg 71.000 eset sérüléssel jár. [1]

Egy másik felmérés szerint hat halálos kimenetelű közlekedési balesetből egy a vezetés közbeni álmosság számlájára írható, és nyolc esetből egynél ez felelős azért, hogy a gépjárművezető vagy utasa kórházi ellátásra szorul [2].  A gépjárművezetés közbeni elalvásos esetek gyakorisága azonban feltehetőleg még ennél is magasabb, hiszen a következmények nélküli elszunnyadásos esetek egy részére nem derül fény.

Álmosság = alkoholos befolyás?

Az álomittas sofőrök hasonlóan viselkednek az alkoholos befolyás alatt állókhoz: jóval lassabban reagálnak egy-egy helyzetre, rosszul mérik fel a távolságot és sokszor nem megfelelően választják meg a haladás sebességét, ráadásul jelentősen romlik a mozgáskoordinációjuk, így ha időben észlelik is a veszélyes helyzetet, már nem tudják helyrehozni azt. Az emellett fellépő, úgynevezett mikroalvások (az egy másodperc törtrészétől akár 30 másodpercig tartó rövid, akaratlan elalvások) tovább növelik a közlekedésbiztonsági kockázatot. Fontos megjegyezni, hogy utóbbit sokan nem is élik meg, vagyis anélkül alszanak el néhány másodpercre, hogy tudatában lennének, mi történt.

Kik veszélyeztetettek leginkább?

A vezetés közbeni álmosság szempontjából több csoport kiemelten veszélyeztetett: a serdülőkorú és a fiatal felnőtt gépjárművezetők (életviteli szokásaik, és a krónikus alvásmegvonás miatt), a különböző alvásbetegségekben (elsősorban az obstruktív alvási apnoé szindrómában, a krónikus inszomniában és a narkolepsziában) szenvedők, a hivatásos gépjárművezetők, az egészségügyben és rendfenntartó szerveknél dolgozók.

Az alvási apnoé és a gépjárművezetés

Az alvásbetegségek közül kiemelt figyelmet érdemel az obstruktív alvási apnoé szindróma, amelyről ma már tudjuk, hogy ha nem kezelik, hosszú távon olyan mértékű nappali aluszékonysághoz, figyelem- és koordinációs zavarokhoz vezethet, hogy az ebben szenvedő betegek 2–3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, mint egészséges társaik.

A fel nem ismert vagy nem kezelt alvási apnoé veszélyességét jól mutatja, hogy a közepes vagy súlyos fokú alvási apnoé szindrómában szenvedő betegek pszichomotoros teljesítménye (figyelem és mozgáskoordináció) rosszabb, mint azoké, akiknek a véralkohol szintjük 0.6 ezrelék!

Az alvási apnoé által okozott balesetek előfordulásának relatív kockázata közel kétszerese az alkoholos befolyás következtében okozott balesetekének.

Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a teljesítményromlás nem csak azokra a betegekre jellemző, akik fokozott nappali aluszékonyságról számolnak be, hanem azokra is, akik ezt nem élik meg. Mindemellett az alvási apnoé okozta álmosság és figyelemzavar fokozott kockázatot jelent egyéb, például munkahelyi balesetek szempontjából is.

Ilyenkor alszunk el a legkönnyebben

Az alvásbetegségek mellett jellegzetes napi ritmusunk is befolyásolja az éberség és álmosság érzetünket, egyúttal a gépjárművezetői képességünket. Mivel élettanilag az álmosság érzetünk, így az alváskésztetésünk is éjféltől reggel 7-ig, illetve kora délután (15 óra körül) a legerőteljesebb, az elalvás és a baleseti veszély ebben az időszakban a legmagasabb. Különösen veszélyes a vezetés ilyenkor azoknak, akik bármilyen okból alváshiányban vagy bármely alvászavar betegségben szenvednek.

Az alvászavarban szenvedők számára jó hír, hogy ma már valamennyi alvászavar jól kezelhető. Így ha bárki rendszeresen álmosnak érzi magát vezetés közben, esetleg erre figyelmeztetik a vele együtt utazók, keressen fel egy alvászavar központot, ahol szomnológus szakemberek segítenek feltárni az álmosság okát, és megtalálni a személyre szabott legmegfelelőbb terápiát.

Néhány tipp, hogyan kerülheti el, hogy álmosan vezessen

  • Ha hosszabb utat, esetleg éjszakai vezetést tervez, aludjon eleget, különösen előző éjjel!
  • Ne üljön volánhoz, ha álmosnak, fáradtnak érzi magát! Ha mégis útnak kell indulnia, rövid időközönként – félóránként vagy szükség esetén gyakrabban – álljon meg, és az autóból kiszállva mozgassa meg a végtagjait, járkáljon, vegyen mély levegőket.
  • Lehetőség szerint ne utazzon egyedül vagy szintén fáradt útitárssal!
  • Ha utazás közben fáradtnak érzi magát, mielőbb keressen egy biztonságos helyet, ahová lehúzódhat, és 20-30 percet szunyókáljon! Ennél hosszabb alvásidő esetén azonban elképzelhető, hogy pont ellenkező hatást ér el, és az ébredést követően még 30 percig alacsonyabb lesz a pszichomotoros teljesítménye (ezt a jelenséget alvási inerciának nevezik).
  • A kávéfogyasztás szintén jótékony hatású lehet. Az utazás során fogyasszon több alkalommal kis mennyiségű kávét (ez ideálisabb az egyszeri nagyobb mennyiségű kávézásnál).
  • Fontos tudnia, hogy a hideg levegő, az evés, az ivás, az autórádió bekapcsolása vagy felhangosítása kutatási eredmények alapján nem bizonyultak hasznosnak, ezekre ne alapozzon!

Honnan tudhatja, hogy elaludt, vagy hamarosan el fog aludni?

  • Komoly erőfeszítésébe kerül nyitva tartani a szemét és fókuszálni.
  • Ásítozik, gyakran megdörzsöli a szemét, esetleg könnyezik.
  • Nem tudja felidézni, mit hagyott el legutóbb.
  • Ráhajt a terelőbójákra vagy átmegy a másik a sávba.
  1. National Highway Traffic Safety Administration. Traffic safety facts: Drowsy driving. US Department of Transportation, Washington, DC, 2011.
  2. Tefft BC. Asleep at the wheel: the prevalence and impact of drowsy driving. AAA Foundation for Traffic Safety, Washington, DC 2010.

Hasznosnak találta?Ossza meg ismerőseivel