ParaszomniákAlvás és ébrenlét között

Alvajárás, alva evés, fogcsikorgatás – csak néhány, az alvást megzavaró, számos oda nem illő jelenség közül, melyek legtöbbje ártalmatlan és kinőhető, ám súlyosabb esetben jelentősen ronthatja az életminőséget

Mit nevezünk paraszomniának?

Az alvás alatti rendellenes mozgási, magatartási és vegetatív jelenségek, összefoglaló nevükön paraszomniák gyermekkorban a leggyakoribbak, ám az alváshiányban szenvedő, stressztől terhelt felnőttek alvását is megzavarhatják. Az egyes neurológiai rendellenességek, valamint bizonyos gyógyszeres kezelések által is kiváltott paraszomniák az esetek többségében rendszertelenül és mérsékelt formában fordulnak elő, ám súlyosabb esetben olyan gyakran jelentkezhetnek (akár minden éjszaka), hogy nagymértékben rombolják az életminőséget.

A paraszomnia jelenségei közé tartozik a fogcsikorgatás, az éjszakai felrettenés, a lidérces álom, az alvási bénultság, a REM magatartászavar, az éjjeli falánkság, az éjszakai ágyba vizelés és az alvajárás. A paraszomniák többségére jellemző, hogy az alvó az alvás és az ébrenlét közötti „átmeneti” állapotban van, amikor bár nem éber, mégis eléggé élénk ahhoz, hogy akár összetett cselekvéssorokat is végrehajtson. 

Fogcsikorgatás

A fogcsikorgatás, más néven bruxizmus nem csak gyermekkorban, de később is minden tizedik embernél előfordul. A felső és az alsó fogsor egymáshoz köszörülését a stressz vagy a szorongás hatására fellépő fokozott rágási reflex okozza. Az állandósuló, egy éjszaka több száz alkalommal is előforduló fogcsikorgatás a horkoláshoz hasonlóan a hálótárs alvását is megzavarhatja, hosszú távon a partnernél is alvászavart idézve elő. A fogcsikorgatás a rágóizmok folyamatos megfeszítése miatt állkapocsízületi gyulladást, fejfájást és fogínysorvadást okozhat, később a fogak belső szerkezetének gyengüléséhez és a fogzománc töredezéséhez vezethet.

Ejszakai_felrettenes_gyerekek_az_agyban_rgb

Éjszakai felrettenés

Az éjszakai felrettenés, mely legtöbbször az alvás első harmadában jelentkezik, a legijesztőbb ébredési zavar, mivel vérfagyasztó kiáltozás, sikoly kíséri. Emellett nem ritka, hogy az alvó felugrik az ágyából, és ámokfutásba kezd vagy kirohan a lakásból. A leggyakrabban 5-7 éves korban előforduló betegség oka valószínűleg az idegrendszer érési folyamatainak enyhébb vagy súlyosabb zavara. A kitágult pupillával, felgyorsult légzéssel, erős szívdobogással, verejtékezéssel, pánik reakcióval járó éjszakai felrettenés általában negyed óra alatt lezajlik, ám az öntudatlanul cselekvő betegek ez idő alatt komoly sérüléseket szenvedhetnek vagy okozhatnak.

Lidérces álom

A rémisztő álom általában az alvás második felében, az úgynevezett REM szakaszban (rapid eye movement: gyors szemmozgás), vagyis az álmok megjelenésekor jelentkező alvászavar, melyet gyakran kísér felriadás és intenzív pánikroham (az éjszakai felrettenésnél jóval enyhébb mértékben). A leggyakrabban 3-6 éves korban jelentkező alvászavar később spontán megszűnik.

A felnőttek 1-5 százalékát is érintő jelenség hátterében leggyakrabban szorongás, depresszió, egyes pszichiátriai betegségek, alvásmegvonás és bizonyos gyógyszerek (pl. béta-blokkolók, triciklusos és SSRI típusú antidepresszánsok, barbiturátok), illetve az alkohol hirtelen megvonása állhat. Az érintettek a felriadást követően nehezen vagy egyáltalán nem tudnak visszaaludni, és másnap fel tudják idézni a történteket.

Alvási bénultság (paralízis)

Az átmeneti bénultsággal járó alvási paralízis jellegzetes tünete, hogy az alvó az elalvást megelőzően vagy a felébredést követően nem tud sem megmozdulni, sem megszólalni, annak ellenére, hogy éber. A beteg ilyenkor nyitott szemmel, mozdulatlanul fekszik, és bár érti, mi történik vele, végtagjai, mintha ólomból lennének, nem képes megmozdítani őket. A jelenség néhány másodperctől akár hosszú percekig is tarthat, pánikreakciót váltva ki a betegből. Az alvási bénultság gyakran jár együtt alvási hallucinációkkal, azaz közvetlenül az alvás és az ébrenlét köztes állapotában megjelenő képzetekkel (furcsa hangok, tárgyak, személyek észlelése).

REM magatartászavar

A REM magatartászavar az elalvás után általában másfél órával, az alvás REM fázisában jelentkező alvási rendellenesség, melynek során az izmok nem ernyednek el, ezért az alvó akár végre is hajtja mindazt, amit éppen álmodik. De mivel nem tudja irányítani az izmait, kontrollálatlanul mozog, csapkod, rugdos, időnként még az ágyból is kipattan, futkos, kapálózik. A betegség kiváltó oka sok esetben ismeretlen, azonban megfigyelték, hogy idős emberek esetében a Parkinson- kór előjele lehet.

A REM magatartászavarban szenvedők egy részénél az alvás közben végzett összetett cselekvéssorok megjelenése előtt már akár évekkel feltűnnek a korai panaszok, például az alvás alatti kisebb izom összehúzódások, az alvás közbeni beszéd és a fokozott nappali aluszékonyság. A REM magatartászavarok azért veszélyesek, mert a tudattalan cselekvések komoly fizikai sérülésekkel járhatnak.

ejjeli_felenksag_fiatal_no_a_huto_elott_rgb

Éjjeli falánkság

Az éjjeli falánkság az alvajárás különleges formája, amikor az alvó éjszaka eszik, iszik, majd visszatér az ágyába. Ám mivel mindeközben alszik, másnap nem emlékeznek a történtekre. A rendellenesség érintettjei csaknem válogatás nélkül elfogyasztanak bármit, amit a hűtőszekrényben vagy a konyhában találnak. Extrém esetben nekiállhatnak ételeket szeletelni vagy begyújtani a sütőt. Az alvajáráshoz hasonló alvászavar szintén a mélyalvás állapotában jelentkezik.

Éjszakai ágyba vizelés

Az akaratlan, alvás közben történő vizeletvesztés a harmadik leggyakoribb gyermekbetegség. Hazánkban a 6 éves gyermekek 10-15 százalékát érinti. Bár az éjszakai ágybavizelés inkább jellemző a fiúkra, egészen iskolás korig a lányoknál is előfordulhat. Kórosnak csupán akkor tekinthető, ha 6 éves kor felett havonta legalább 1 alkalommal tapasztalható. Hátterében szervi (a húgyhólyag rendellenességei, hormonális problémák, genetikai tényezők, fertőzések, allergia) és pszichés okok (szorongás, érzelmi megrázkódtatás) egyaránt állhatnak.

Az ágyba vizelés nem csupán betegség, de tünet is egyben, hiszen a gyermekeknél is előforduló alvászavar, az alvási apnoe szindróma egyik jele. A felnőttek mindössze 2 százalékát érintő betegségre jellemző a családi halmozódás, vagyis, ha gyermekkorában az egyik szülő is bepisilt, akkor 50 százalék, ha mindkét szülő, akkor 75 százalék a gyermek esélye arra, hogy éjszaka rendszeresen bepisiljen.

Melyik vizsgálatra szeretne jelentkezni?

Klikkeljen a részletekért és jelentkezzen online.

Bejelentkezés telefonon

Foglajon időpontot és kérjen részletes tájékoztatást munkaidőben, a központi telefonszámainkon.

Somnocenter