Miért fontos az alvás alatti fül-orr-gégészeti endoszkópos vizsgálat a horkolásgátló műtétek előtt?

A SomnoCenter Budapest Alvászavar Központ fül-orr-gégészeti szakrendelésének vezetője. A Honvéd Kórház Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztályának adjunktusa. Teljes körű fül-orr-gégészeti kivizsgálással várja felnőtt és gyermek pácienseit.

Fontos a probléma alapos feltérképezése

Ha valaki rászánja magát a horkolásgátló műtétre, a beavatkozás előtt szükséges elvégezni rajta bizonyos vizsgálatokat. Az alvás alatti endoszkópos vizsgálattal az anatómiai elváltozások helye és mértéke meghatározható.

Bizonyos esetekben a horkolás a páciens és környezete számára is annyira zavaró lehet, hogy szükség van a horkolásgátló műtét elvégzésére. A horkolás valóban komoly probléma, hiszen nemcsak a környezet nem tud aludni miatta, hanem maga a horkoló sem képes sok esetben mélyalvásra.

A horkolásgátló műtét tehát gyakran igencsak indokolt beavatkozás.  Akkor végzik el, ha jóindulatú horkolásról van szó, vagy alvási apnoé szindrómától szenved a páciens, illetve ezzel összefüggésben nem tűnik elég hatékonynak a légsínterápia alkalmazása.

A legtöbb horkolásgátló műtétet altatásban, s egynapos sebészeti ellátás keretében végzik el a betegen, aki ezután haza is mehet. Vannak viszont esetek, amikor helyi érzéstelenítésben is sor kerülhet a rádiófrekvenciás beavatkozásokra.

A horkolásgátló műtétet azonban csak teljes kivizsgálás után lehet elvégezni egy betegen. Az előkészítés során annak menetét is megbeszélik az illetővel, s persze a várható szövődményekről is szó esik.

A műtét előfeltétele a műszeres alvásvizsgálat, illetve az alvás közben történő endoszkópos vizsgálat és fül-orr-gégészeti konzultáció.

Jelentkezzen alvásvizsgálatra

Miért van erre szükség? Az alvás alatti endoszkópos vizsgálat segítségével pontosan meghatározható, hogy miközben a páciens alszik, milyen horkolást okozó valós anatómiai elváltozások figyelhetők meg, hol van ezek helye és milyen a mértéke.

Mindezzel a műtéti beavatkozás sikerének esélye jelentős mértékben javulhat a korábbi eljárásokhoz képest.

A korábbi magyarországi gyakorlat során ezt a vizsgálatot már csak második lépésben végezték el, vagyis egy sikertelen műtéti beavatkozást követően – esetleg egyáltalán nem.

Az endoszkópos vizsgálattal az orr-garat-algarat-gége endoszkópos vizsgálata kapcsán az orvosok képesek feltárni azokat az elváltozásokat is, melyek hozzájárulnak az alvási apnoé szindróma kialakulásához.

Összességében mindenképp komoly támpontot adhat a szakembereknek ahhoz, hogy a horkolásgátló műtét a lehető legjobban sikerüljön.

Hasznosnak találta?Ossza meg ismerőseivel