Amikor a biológiai óra nem jól jár: cirkadián ritmuszavarok

Tapasztalt alvásszakértő orvosainkkal és csúcsminőségű alvásvizsgálatainkkal várjuk mindazokat, akik szeretnének újra kipihenten ébredni. Budapesti, pécsi és szegedi alvászavar központjaink valamennyi alvászavarra személyre szabott terápiás megoldást nyújtanak !

Hasznosnak találta?Ossza meg ismerőseivel

Naponta ismétlődő életritmusainkat számos dolog befolyásolhatja. Ha a környezetünkből eredő ingerek, az életmódunk, a munkabeosztásunk, egyes betegségek vagy a gyors időzónaváltással járó utazás következtében megbillennek a szervezet természetes ritmusai, tehát ritmuszavar keletkezik, magas vérnyomás, álmatlanság, krónikus alvászavarok, a hormonális rendszer működésének megváltozása, az immunrendszer alulműködése, pszichés-, szív- és érrendszeri betegségek alakulhatnak ki.

Mit nevezünk cirkadián ritmuszavarnak?

Azokat a 24 órás életritmusokat, amelyek szabályozzák az alvás-ébrenlét periódusait, a hormonális rendszer működését, a testhőmérsékletet, a sejtek megújulását és számos egyéb életfolyamatot, cirkadián ritmusnak – vagy biológiai órának – nevezzük. A cirkadián ritmust a napfény és a szervezet saját belső időmérő rendszere vezérli úgy, hogy a ciklusok napról napra szabályos ritmus szerint ismétlődhessenek. Ha a biológiai óra működése huzamosabb ideig eltér a szervezet számára ideálistól, cirkadián ritmuszavarról beszélünk.

Mi okozza a cirkadián ritmuszavart?

Szervezetünk biológiai óráját egyaránt negatívan befolyásolják az életkorral összefüggő változások, egyes betegségek, és a környezetünkből eredő ingerek, mint az éjszakai és a váltott műszakban történő munkavégzés, az időzónaváltás (jetlag) és az alvás kárára meghosszabbított ébrenlét (televíziózás, számítógépes időtöltések).

Ajánljuk figyelmébe még: Időzónaváltás könnyedén

Milyen tünetekkel járnak a cirkadián ritmuszavarok?

Az egyik legfontosabb ismétlődő életritmusunk az alvás-ébrenlét ritmusa, melynek zavarát számos tünet jelzi: álmatlanság, napközbeni aluszékonyság, emésztési zavarok, ingerlékenység, hangulatzavar, koncentrációs nehézségek. 

Ajánljuk figyelmébe még: Hogyan csökkenthetjük az időzónaváltás tüneteit?

Kit érintenek az cirkadián ritmus zavarai?

Mivel a naponta ismétlődő élettani folyamatokat egyaránt befolyásolják az életkorral, számos élettani folyamattal és az életmóddal kapcsolatos ingerek, változások, élete során szinte mindenki találkozik valamely formájával.

Milyen fajtái léteznek a cirkadián ritmuszavaroknak?

Jetlag. A legismertebb napi ciklust érintő probléma a jetlag, ami akkor jelentkezik, ha rövid idő alatt egymás után több időzónán utazunk át. Az Egyesült Államokból Európába repülve például gyakran egy teljes hétig vagy akár tovább is jelentkezhetnek a jetlag tünetei, amelyek között találjuk az álmatlanságot, a napközbeni aluszékonyságot, az emésztési zavarokat, az ingerlékenységet és a koncentrációhiányt. Jellemzően a hosszú, kelet-nyugati irányú repülőutak során lép fel, innen kapta a nevét is (“jet”= sugárhajtású repülőgép, “lag”= késés, lemaradás”). A jetlag enyhe változatát évente kétszer, a tavaszi és az őszi óraátállításokkor szinte mindannyian átéljük.

jet_lag_ffi_ul_a_gepen

Váltott műszakos munkavégzés. Akik a hagyományostól eltérő munkaidőben, például éjszaka, vagy váltott műszakban dolgoznak, gyakran tapasztalnak a jetlag-hez hasonló tüneteket anélkül, hogy hosszabb repülőútra indulnának. Mivel a hagyományostól eltérő műszakokban dolgozóknak akkor kell dolgozniuk, amikor egyébként aludnának, és akkor kell aludniuk, amikor ébren lennének, természetellenes menetrend követésére kényszerülnek, ami egy idő után felborítja a napi életritmusukat. Fokozza a problémát, hogy napközben sem jutnak elég alváshoz, mivel az ébrenlétre programozott agy nem tud teljesen pihenő “üzemmódba” kapcsolni.

Késleltetett alvásfázis szindróma (röviden: DSPS, az angol „Delayed Sleep Phase Syndrome” kifejezés kezdőbetűiből). Néhány ember képtelen elaludni hajnali 2 óra előtt, vagy még tovább marad fenn. Ők aztán reggel alig bírnak felkelni. Nagyon kevés életmenetbe fér bele ez a fajta alvás-ébrenlét ciklus, ezért ez a probléma – amely a fiatal felnőttek körében gyakoribb, mint más korcsoportokban – súrlódásokat eredményezhet a munkahelyen vagy az iskolában.

Előrehozott alvásfázis szindróma (röviden: ASPS, az angol „Advanced Sleep Phase Syndrome” kifejezés kezdőbetűiből). Ez az alvászavar az idősebb felnőttek körében elterjedtebb, és csak nemrégiben ismerték fel a jelentőségét. Az előrehozott alvásfázis szindrómára jellemző aluszékonyság általában kora délután kezdődik, majd egy rövidebb-hosszabb alvást követően az érintettek túl korán felébredve, már nem képesek visszaaludni.

Milyen következményekkel járhatnak a cirkadián ritmus zavarai?

A cirkadián ritmus zavarai hosszabb távon magas vérnyomáshoz, álmatlansághoz, egyéb krónikus alvászavarokhoz, a hormonális rendszer működésének megváltozásához, az immunrendszer alulműködéséhez, pszichés- továbbá szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethetnek.

Hogyan lehet hatékonyan kezelni a cirkadián ritmuszavarokat?

Az alvási rend bizonyos korrekciói segíthetnek az utazóknak és a több műszakban dolgozóknak, hogy módosítsák 24 órás életritmusukat. A váltott műszakban dolgozóknak például érdemes egy-két órával későbbre időzíteni az elalvás és az ébredés időpontját a délutános műszak utolsó néhány napján. Így mire az éjszakai műszak elkezdődik, jóval könnyebben alkalmazkodnak az új alvási rendhez.

A biológiai óraátállítás megkönnyítése és az alvás-ébrenlét zavarainak gyógyszeres kezelésében eredményesen alkalmazzák a melatonint, az alvásciklust irányító hormont. A 24 órás életritmus csúsztatására és a belső óra átállítására szintén hatékony módszer a fényterápia, ami elősegíti az alvásciklus előrehozását vagy késleltetését