InszomniaA leggyakoribb alvászavar
Az inszomnia, ismertebb nevén az álmatlanság, a leggyakrabban előforduló alvászavar: minden harmadik embert érinti. Ha hosszabb ideig fennáll, károsítja a szervezet regenerálódását és fokozza a cukorbetegség, a szív-és érrendszeri és a pszichiátriai betegségek kialakulásának kockázatát.
Mit nevezünk inszomniának?
Az inszomnia, más néven álmatlanság az el- és átalvást érintő leggyakoribb alvászavar, mely járhat túl korai ébredéssel is. Az alvás minősége ilyenkor nem megfelelő, ezért a beteg nem érzi pihentetőnek az alvását. Aki álmatlanságban szenved, nem tud elaludni, vagy többször felébred éjszaka, az ébredéseket követően pedig nehezebben vagy egyáltalán nem tud visszaaludni, illetve jóval korábban felébred, mint ahogyan szeretne. Alvászavarról mindemellett akkor beszélünk, ha a tünetek több mint egy hónapja fennállnak, illetve hetente legalább háromszor fordulnak elő, továbbá a betegnek nappali panaszai is vannak: fejfájás, nappali fáradtság, hangulatzavar, motivációhiány, esetleg gyomorsavasság.
Milyen tünetekkel jár az álmatlanság?
Az inszomnia erős nappali fáradtsággal, kimerültséggel, enerváltsággal, gyenge koncentrálóképességgel, rossz hangulattal, és ingerlékenységgel jár.
Milyen következményei vannak, ha valaki nem tud aludni?
A nem pihentető alvás következtében elmarad a szervezet regenerálódása, ami hosszú távon egyfajta stressz reakciót jelent a szervezet számára, vagyis fokozza azon betegségek kialakulását, amelyeket egyébként a stressz okoz: magas vérnyomás, cukorbetegség, depresszió, pszichiátriai, továbbá szív- és érrendszeri betegségek. Igaz, ez oda-vissza jellemző, tehát az egyes pszichiátriai betegségekben, szívbetegség vagy cukorbetegség esetén nagyobb az álmatlanság előfordulása is.
Mi okozza az inszomniát?
Az álmatlanság nagyon gyakran fordul elő egyéb betegségekkel együtt. Az inszomnia egyik leggyakoribb okozója például a depresszió vagy az idegi rendellenességek – a neurológiai problémáknak, mint például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór gyakran velejárója, sőt egyik tünete. De kiválthatják a különböző eredetű fájdalmak, az éjszakai köhögéssel járó tüdőbetegségek, vagy a gyakori éjjeli vizeléssel járó szívbetegség, sőt egyéb alvászavarok, mint az alvási apnoé és a nyugtalan láb szindróma.
Ajánljuk figyelmébe meg: Tippek a pihentető alvásért
Milyen fajtái léteznek az álmatlanságnak?
Ismerünk úgynevezett elsődleges inszomniákat, melyeknél nincsenek egyéb betegségek a háttérben, illetve nem tudjuk kimutatni az okot. Az elsődleges álmatlanság gyakori az életkor előrehaladtával az idősebbeknél és a hölgyek körében. Másodlagos inszomniáról beszélünk akkor, ha tudjuk, miért alakul ki, vagy beazonosíthatók a kiváltó egyéb betegségek. Továbbá beszélünk még pszichofiziológiai álmatlanságról, ami életében legalább egyszer, mindenkinél előfordul: ilyenkor valami miatt nem tudunk elaludni, később pedig már éppen ez akadályoz meg az elalvásban.
Hogyan lehet hatékonyan kezelni az inszomniát?
Elsőként, ki kell zárni az egyéb alvásbetegségeket, tehát azokat az alvás közben jelentkező patológiai eseményeket, amik megébresztik a beteget, vagy nem hagyják aludni (mint például a légzéskimaradás vagy a nyugtalan lábak). Ha kiderül, hogy „csak” álmatlan a beteg, a szomnológus szakorvosok egyaránt dönthetnek a gyógyszeres és a nem gyógyszeres kezelések mellett.
Abban az esetben azonban, ha az inszomniás tünetek hátterében nem tárható fel egyéb betegség, az inszomniát az életmód, az alváshigiénés szokások és az elalváshoz kötődő negatív automatizmusok, úgy mint az elalvástól való félelem, az ébren tartó negatív gondolatok „pörgetésének”, átalakításával lehet kezelni.
