A CPAP használata mennyi idő múltán csökkenti az alvási apnoe tüneteit?

A SomnoCenter alvásszakértője, a Honvédkórház Alváslaboratóriumának neurológus főorvosa. A stroke és az alvászavarok szakértője. A Magyar és az Európai Alvástársaság tagja.

A légzéskimaradással járó alvási apnoé alvászavar sajnos nem kevés ember problémája. Hangos, egyenetlen horkolás jellemzi és nappali fáradtság, ingerlékenység, melynek a páciens sokszor nem tudja az okát. Megoldása a CPAP légsínterápia. De milyen hamar hat ez a kezelés? Dr. Bernát István, a SomnoCenter Budapest Alvászavar Központ szomnológus szakorvosa válaszolt.

Nem minden alvászavarral küzdő ember tud róla, hogy alvásproblémája van. Az alvási apnoé szindróma tipikus ilyen szempontból, hiszen az alvó nem érzékeli az éjszakai ébredéseket, csak azt érzi, hogy nappal kimerült, ingerlékeny, bármikor elaludna. Nem tud megfelelően koncentrálni, egyre feledékenyebb. Problémája már a mindennapi teendőit – sőt a vezetést is – érintheti, ami meglehetősen veszélyes.

Az alvási apnoé jellemző tünete az is, ha az illető vérnyomása éjszaka magas, illetve gyakran jár ki éjjel vizeletet üríteni. Szorongás, letargia gyötörheti, amely valahol természetes is hosszas kialvatlanság esetén. Gyomorsava visszacsoroghat a nyelőcsőbe, ébredéskor szájszárazságra és fejfájásra lehet figyelmes.

Az alvási apnoé oka az idegrendszer működési zavara, pontosabban renyhe reflexe. Emiatt alvás közben a légzőizmok ellazulnak, a felső légút ismétlődően összezáródik vagy beszűkül, s az alvó legalább 10 másodpercig nem jut levegőhöz. Amikor az agy érzékeli az oxigén hiányát, megszakad az alvás – az illető felébred, de ez általában nem tudatosul benne. Csakhogy az ébredések, melyeket hangos horkantás kísér, egy éjszaka akár 100 alkalommal is ismétlődhetnek. Eredménye pedig a kialvatlanság – hiszen nem alakul ki mély alvás.

Kezeltetni kell!

Az alvási apnoé alvászavart nagyon fontos kezelni. Olyan egészségügyi problémákat vonhat ugyanis magával, mint a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegség, de a keringési kockázatok esélye is igen nagy. Ha nem kezeltetjük magunkat, tízszeresére nőhet a stroke és az éjszakai infarktus kialakulásának kockázata.

Az alvási apnoé magától nem múlik el. Az alvásszakértők – akikhez alváscentrumban fordulhatunk – a szindróma esetében légsínterápia alkalmazását javasolják. Ez az ún. CPAP terápia (az angol continuous positive airway pressure, azaz folyamatos pozitív légúti nyomás kifejezés rövidítése). A CPAP készülék lényege, hogy alvás közben meggátolja a garatizomzat elzáródását.

Ezzel az oly jellemző horkolás megszűnik, ahogy a légzéskimaradások is. Az alvó véroxigénszintje normálissá válik és végre mélyen alhat.

A CPAP terápia külön előnye, hogy amint a szakorvossal egyeztetve elkezdődik annak alkalmazása, már másnap érezhető a javulás. A pihentető alvás napról-napra jobb lesz, rövid időn belül megszűnnek az alvási apnoé tünetei.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy ha a légsínterápiát abbahagyja a páciens, a panaszok visszatérnek és súlyosbodhatnak is.

Hasznosnak találta?Ossza meg ismerőseivel