A szívbetegségek alvásra gyakorolt hatásai

Tapasztalt alvásszakértő orvosainkkal és csúcsminőségű alvásvizsgálatainkkal várjuk mindazokat, akik szeretnének újra kipihenten ébredni. Budapesti, pécsi és szegedi alvászavar központjaink valamennyi alvászavarra személyre szabott terápiás megoldást nyújtanak !

Ha elégtelen a szív működése, a pihenés sem jó

Amikor aludni térünk, a szív is lelassul – s megfosztja a kielégítő pihenéstől a szervezetet, ha nem működik megfelelően. Fordítva is igaz azonban, mivel az alvás- és légzésproblémák hozzájárulnak a szívbetegségek jelentkezéséhez. Vajon miért?

A szív megfelelő működése létünk nélkülözhetetlen mozgatórugója – ahogyan a pihentető alvás is. A kettő összefügg egymással. Sőt, amennyiben szívműködésünk elégtelen, az alvás nem lehet kielégítő, s ha e fontos, feltöltő tevékenységünk zavart szenved, szív- és érrendszeri betegségek kialakulása elé nézhetünk.

De hogyan befolyásolják egymást, milyen kapcsolat van az alvás és a szívbetegségek között?

Alváskor két különböző fázisban vagyunk: a REM-fázisban, amikor álmodunk, és a non-REM-ben. Az elalváskor jellemző non-REM fázisnak négy része van, a felületes – 1. és 2. rész -, valamint a mélyalvásos (3. és 4.) rész. Ezek alkalmával nemcsak a légzés, vérnyomás és az anyagcsere lassul, hanem a szívfrekvencia is, mely a szívverés percenkénti számát jelzi nyugalmi állapotban.

Amikor REM-alvásfázisba kerülünk, a vérnyomás és a szívfrekvencia is ingadozó lehet. Ha felébredünk, a szív nagyobb erőfeszítéssel dolgozik, akkor is, ha az ébredés pillanatnyi. Reggelente a vérnyomás és a szívfrekvencia emelkedik, majd egy bizonyos szinten marad a nap folyamán.

Itt jön a képbe az alvászavar és a szív kapcsolata. A komoly alvási rendellenesség, így az alvási apnoé szindróma nagymértékben hozzájárul a szívbetegségek kialakulásához. Ennek oka az, hogy az ezen alvászavarban szenvedő embereknél pihenés közben ismétlődő légzésleállás következik be.

A légútjuk beszűkülése vagy elzáródása következtében leáll a levegőáramlás, elfogy az oxigén, s ilyenkor az illető felébred, de olyan rövid időre, hogy nem is tudatosul benne. Bár légzése visszaáll, amint elalszik, a folyamat elölről kezdődik – s akár 100-szor is megtörténik egy éjszaka alatt.

A szívfrekvencia és a vérnyomás azonban megemelkedik minden ébredésnél. Vagyis, az éjjelenként jelentkező magas vérnyomás végül állandóvá válik, napközben sem mérséklődik.

Mint tudjuk, a magas vérnyomás számos esetben vezet szívbetegségek, szívroham, szívinfarktus és stroke (agyvérzés) kialakulásához. Lehet szedni gyógyszert ellene, ám elsősorban a probléma mögött meghúzódó alvási apnoé szindróma megállapítása és kezeltetése szükséges a veszély elhárításához.

A szívbetegségek és az alvás, illetve alvászavarok között közvetlen kapcsolat mutatható ki. Azok közül, akik elszenvedtek már szívinfarktust, 40 százalék alvási apnoé szindrómával küzd. Sőt, a szívkoszorúér-betegségben szenvedőknél is emelkedik állapotuk súlyosbodásának kockázata, ha alvászavaruk van. A legyengült szívizom ugyanis kevésbé képes megbirkózni az alvási apnoé miatt kialakult plusz teherrel.

Ma már egyértelmű, hogy ha az alvással összefüggő légzési rendellenességeket kezelik, egyes szív- és érrendszeri betegségek jelentkezésének esélye csökken.

Fontos, hogy kivizsgáltassuk, mi áll a magas vérnyomás hátterében.

Ha reggel a vérnyomásunk magasabb, napközben pedig csökken, az az alvási apnoé szindróma egyik árulkodó jele lehet.

Figyelmébe ajánljuk: Alvászavar teszt 1 percen

Forduljunk mielőbb alvásközponthoz, ahol szakértő szomnológus orvosok vizsgálják ki a pácienst, állapítják meg az esetleges alvászavart és hatékony terápiát ajánlanak megoldásként.

Copyright: luismolinero / 123RF Stock fotó

Hasznosnak találta?Ossza meg ismerőseivel