Alvási apnoé szindrómaAz életveszélyes alvászavar
A hangos, fuldokló horkolással kísért alvási apnoét nem csupán kellemetlen tünetei miatt kell komolyan venni, de azért is, mert amellett, hogy magas vérnyomást és 2-es típusú cukorbetegséget okoz, tízszeresére növeli az éjszakai szívinfarktus és a stroke kockázatát.
Mit nevezünk alvási apnoé szindrómának?
Akkor beszélünk alvási apnoéról, amikor alvás közben a légzőizmok ellazulása következtében a felső légút ismétlődően beszűkül vagy összezáródik, és az alvó 10 másodpercet meghaladó ideig nem kap levegőt. Az agy ilyenkor érzékeli az oxigénhiányt, és az alvást megszakítva, felébreszti az alvót, hogy aktivizálja a légút izmait. Ez a folyamat akár több százszor is megismétlődhet egy éjszaka folyamán, megakadályozva a pihentető mélyalvás létrejöttét.
Figyelmébe ajánljuk még: CPAP – Az alvási apnoe leghatékonyabb terápiája
Milyen tünetekkel jár az alvási apnoé?
Az alvási apnoé legjellemzőbb tünete a hangos, egyenetlen horkolás, amelyet zihálásba torkolló szünetek szakítanak meg. Ez annak a jele, hogy a légzés időnként leáll, majd újraindul. Az alvási apnoé szindróma további jellegzetes tünetei a nappali fáradtság, az álmosság, a váratlan álomba zuhanás, a gyakori nappali bealvás, az ingerlékenység, a koncentrációs képesség jelentős csökkenése, a fokozódó feledékenység, a szorongás, a letargia, az éjszakai magas vérnyomás, a tarkótáji izzadás, a gyakori éjjeli vizelési inger, a gyomorsav visszacsorgása a nyelőcsőbe, valamint az ébredéskori szájszárazság és fejfájás.
Mi okozza az alvási apnoét?
Az alvási apnoé szindróma hátterében az idegrendszer működésének zavara – renyhe reflexe – áll. Ezt súlyosbíthatják egyéb alkati hajlamosságok, mint a szűk garat, a mélyharapás, vagy a túlsúly.
Kit érint az alvási apnoé szindróma?
A leginkább veszélyeztetettek a 35-60 éves kor közötti férfiak, de a menopauzát követően a hölgyek egy része is szembesül az apnoéval, s mára sajnos egyre több huszonéves és tinédzser is elszenvedője.
Milyen következményekkel járhat az alvási apnoé?
Az alvási apnoé számos egészségügyi kockázattal járhat, mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Legveszélyesebbek mégis az úgynevezett keringési kockázatok. A kezeletlen, súlyos apnoé ugyanis többszörösére emelheti az éjszakai szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát.
Milyen típusai léteznek az alvási apnoénak?
Az alvási apnoé két nagy csoportját különböztetjük meg: az obstruktív és a centrális alvási apnoét. Az obstruktív, vagyis elzáródással (obstrukcióval) járó légzészavar esetében a levegő útját valami 10 másodpercen túl elzárja, aminek következtében a vér oxigénszintje kóros mértékben lecsökken. A másik nagy csoport a garat elzáródása nélkül létrejövő, úgynevezett centrális apnoé, amikor a beteg nem azért nem kap levegőt, mert valami elzárja a légáramlás útját, hanem azért, mert az agy nem ad parancsot a levegővételre. Ez utóbbi esetében az agy egy hibás funkciója áll a háttérben.
Hogyan lehet kezelni az alvási apnoét?
Az alvási apnoé leghatékonyabb terápiája az úgynevezett légsínterápia. A légsínterápia során a légutakat egy a lélegeztető készülékhez hasonló eszköz, az úgynevezett CPAP készülék (elnevezése az angol continuous positive airway pressure, azaz folyamatos pozitív légúti nyomás kifejezés rövidítéséből származik) akkorára nyitja, hogy a garatizomzat alvás közben ne tudjon elzáródni. Így megszűnik a horkolás, az éjszakai légzéskimaradások, normalizálódik a véroxigénszint és létrejön a pihentető, mélyalvás.
Mi az a CPAP vagy légsínterápia?
Az alvási apnoé szindróma elsődleges és leghatékonyabb kezelési módja a légsínterápia, azaz CPAP terápia. Elnevezése az angol „continuous positive airway pressure”, azaz folyamatos pozitív légúti nyomás kifejezés rövidítéséből származik.
Az alvási apnoé, a betegség természetéből adódóan orvosi kezelés nélkül magától nem múlik el, sőt az évek előrehaladtával súlyosbodik.
A megfelelő, alvásszakértő orvos által ellenőrzött terápia betartásával azonban a beteg állapota már másnap érezhetően javul, majd rövid időn belül tünetmentessé válik, hiszen megszűnnek a légzéskimaradások, ezáltal a véroxigénszint ingadozás, így az alvás újra pihentetővé válik. A terápia abbahagyásával azonban a kellemetlen tünetek rövid időn belül visszatérnek, majd súlyosbodnak.
Figyelmébe ajánljuk még: Alvási apnoé szűrés jogosítvány megújításához
Azon autóbuszvezetők esetében, akiknél a munkaköri feladataik része az autóbusz vezetése külföldi autóbuszos iskolai kirándulásokon a 27/2017. (X. 18.) EMMI rendelet alapján az objektív egészségügyi alkalmassági vizsgálat során ki kell zárni az alvási apnoé betegség lehetőségét.
