Alvászavarok tüneteiMiről árulkodnak a nappali- és az éjszakai tünetek

Az alvászavarokat a nappali és az éjszakai tünetekből lehet felismerni. Ha valaki napközben annak ellenére álmos, fáradt, ingerült, hogy átaludta az éjszakát, ha jelentősen csökkent a teljesítménye, ha a gyógyszeres kezelés mellett is magas a vérnyomása, ha hangosan, egyenetlenül horkol, ha éjszaka álmatlanul forgolódik vagy gyakori vizelési ingere van, és az ez állapot legalább 30 napja fennáll, nagy valószínűséggel alvászavarban szenved.

A részletek kibontásához klikkeljen a tünetekre.

Nappali tünetek

Fáradtság, kialvatlanság ébredéskor

Gyakran előfordul, hogy annak, ellenére, hogy átaludtuk az éjszakát, fáradtan, kialvatlanul ébredünk. Ezt okozhatják az életkörülményeink, egy-egy nemkívánatos betegség, de a nem megfelelő minőségű fekhely is. Ha azonban tartósan – legalább 30 napon keresztül – nem tudunk eleget és elég jól aludni, alvászavar is állhat a háttérben, ami további egészségügyi kockázatokat hordoz, hiszen súlyos szív- és érrendszeri, illetve pszichés betegségeket okozhat.

Fontos tudni: valamennyi alvászavar megakadályozza a pihentető alvást!
Nappali aluszékonyság
Az alvászavarok már rövid távon is negatívan befolyásolják az éberséget és a koncentrációs képességet, hiszen a pihentető, mélyalvás hiánya napközben a reakcióidő növekedését és pillanatokra kontrollvesztett állapotot, úgynevezett mikroalvást idéz elő. A kiszámíthatatlan, hosszabb-rövidebb ideig tartó bealvások pedig többszörösére növelik a munkahelyi és a közúti balesetek előfordulásának kockázatát.

A folyamatos nappali álmosság és a koncentrációs nehézségek egyaránt jelezhetnek
Fontos tudni, hogy az elalvásos közúti balesetek 30-40 százalékát az alvási apnoé szindrómában szenvedők okozzák.
Fejfájás és tarkótáji izzadás ébredéskor

Az ébredést követően számos dolog okozhat átmeneti fejfájást: stressz, gyógyszerek, betegségek, időjárási frontok. Ha azonban a fejfájás visszatérő jellegű, azaz több héten keresztül folyamatosan jelen van, és fáradtsággal, illetve a tarkó izzadásával jár együtt, az egyik legsúlyosabb alvászavar, az alvási apnoé szindróma figyelmeztető jele lehet. Kialakulásának hátterében az alvásfüggő légzészavar következtében fellépő oxigénhiányos állapotok játszhatnak szerepet.
Reggeli magas vérnyomás

Az alvásfüggő légzészavarok következtében magas vérnyomás alakulhat ki, aminek első jelei az ébredést kísérő fejfájás, szédülés, és a reggeli órákban mért magasabb vérnyomás. Később a vérnyomás napközben is magasabb, majd állandósul, és a gyógyszeres kezelés ellenére éjszaka sem csökken.

Az ébredéskor mért magas vérnyomás az alvási apnoé szindróma jellegzetes tünete.

Fontos tudni, hogy az alvásfüggő légzészavarok kezelésével sok esetben a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is elhagyhatók!
Romló memória
Ha nem tudunk eleget vagy elég jól aludni, egy idő után azt vehetjük észre, hogy egyre kevésbé tudunk koncentrálni. Mint ahogyan azzal is szembesülhetünk, hogy nem, vagy csak nagy erőfeszítések árán tudunk visszaemlékezni, hogy például éppen hol tartunk a munkában vagy mik az adott nap aktuális feladatai. A nem pihentető alvás később jelentős teljesítménycsökkenéshez, majd munkahelyi vagy iskolai problémák kialakulásához vezethet.

A koncentrációs nehézségek számos alvászavart jelezhetnek, így
Folyamatos súlygyarapodás
Az alvás nem csupán az immunrendszer regenerálódását szolgálja, de ilyenkor termelődik a testünk működéshez szükséges hormonok egy része is. Ha az alvásunk nem pihenető, akkor ezek a hormonok nem a megfelelő mennyiségben és összetételben termelődnek. Ilyen, alvás közben termelődő létfontosságú hormonunk a több funkcióval is rendelkező szomatotróp (növekedési) hormon, amelynek egyik fontos feladata a testben raktározott zsírszövetek bontása. Ha a növekedési hormon termelődése zavart szenved, testünk nem a zsírszövetekben, hanem a májban és az izmokban tárolt keményítő (glikogén) bontásából, illetve táplálkozással fedezi az energiaszükségletét.

A hormontermelés zavarát számos alvászavar okozhatja:
Fontos tudni, hogy mivel az alvászavarban szenvedők szervezete nem bontja a zsírt, csak építi, hiába a legtöbb fogyókúra és sport, megfelelő alvás hiányában csak az izmok vékonyodnak, a zsír nem fogy.
Állandó ingerlékenység
Az alvászavar következtében az élet szinte minden területén romlik a teljesítőképesség. Mivel az elvárások ezzel párhuzamosan nem csökkennek, egyre több stresszhelyzettel szembesülhetünk, ami fokozott ingerlékenységet, türelmetlenséget vált ki, de a depresszió melegágya is lehet.

Az ingerlékenység hátterében számos alvászavar állhat:
Fontos tudni, hogy bár az ingerlékenység kezelésében használt nyugtató hatású gyógyszerek átmenetileg csökkentik azt, egyúttal elnyomják az alvászavarok egyik jellegzetes tünetét, nehezítve az alvásbetegség felismerését.
Csökkenő szexuális teljesítmény

A szexuális élet problémái nem csupán számos szervi és pszichés megbetegedéssel, de egyes alvászavarokkal is összefügghetnek. A legismertebb alvásfüggő légzészavar, az alvási apnoé szindróma gyakran okoz zavart a szexuális teljesítmény terén is, hiszen a betegséggel járó légvételi szünetek fokozott stressz választ váltanak ki a szervezetből, ami jelentősen csökkenti a szexuális izgalmat és teljesítményt.

Fontos tudni, hogy az alvási apnoé szindróma kezelésében alkalmazott légsínterápiás készülék (CPAP – continuous positive airway pressure – folyamatos pozitív légúti nyomás) használata már rövid távon is javítja a szexuális teljesítményt.

Éjszakai tünetek

Hangos, horkantásokkal kísért horkolás

A felnőttek 10-30 százaléka horkol. A horkolásnak általában nincsenek komoly egészségügyi következményei. Minden huszadik ember esetében azonban arra utal, hogy a levegő nem áramlik szabadon a torokban. A garat izmai, amelyek napközben levegővétel közben megfeszülnek, alvás alatt elernyednek. Így a garat beszűkül. A jellegzetes hang akkor jelentkezik, amikor a levegő átpréselődik ezen a szűk csatornán. Minél nagyobb mértékű az elzáródás, annál erőteljesebb a hanghatás. A hangos horkolást gyakran kíséri horkantás is, ami azt jelzi, hogy a légzés időnként leáll, majd újraindul.

A hangos horkolás az egyik legveszélyesebb alvászavar, az alvási apnoé szindróma jellegzetes tünete.

Fontos tudni, hogy az alvási apnoé szindróma olyan súlyos szövődményekkel járhat, mint az éjszakai szívinfarktus és a stroke!
Zihálva felriadás az alvásból

Amikor alvás közben a légút nem képes ellenállni a beáramló levegő szívóerejének és elzáródik, az alvó hosszabb-rövidebb ideig nem jut levegőhöz. Az agy ilyenkor érzékeli az oxigénhiányt, és felébreszti az alvót, hogy aktivizálja a légút izmait. Esetenként az érintettek emlékezhetnek is rá, hogy kifulladva vagy zihálva ébredtek, bár a legtöbbször nem marad emlékkép a történtekről, csupán a hálótárs elbeszélése alapján derül fény a súlyos alvászavart jelző tünetre.

A zihálásba torkolló légvételi szünetek alvási apnoé szindrómára utalnak, ami a legsúlyosabb egészségügyi kockázattal járó alvászavar.

Fontos tudni, hogy az alvási apnoe szindrómában szenvedők egy percen belül csupán kétszer, háromszor vesznek levegőt. A kialakuló oxigénhiány stresszreakciót vált ki a szervezetből, megemelve nemcsak az adrenalin és a vércukor szintjét a vérben, de a vérnyomás értékét is, ami hosszú távon magasvérnyomás-betegséghez, cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet.
Gyakori vizelési inger

Nem csupán a felfázás vagy valamilyen szervi elváltozás okozhat gyakori éjszakai vizelési ingert, de a legveszélyesebbnek tartott alvásfüggő légzészavar, az alvási apnoé szindróma is. A légvételi szünetekkel járó alvási apnoé ugyanis éjszaka számos módon megterheli a keringési rendszert, melyet a szív egyetlen módon tud valamelyest tehermentesíteni: a keringetett folyadék mennyiségének csökkentésével. Mindez azonban jelentős többlet terhelést ró úgy a szívre, mint a kiválasztó szervekre (hólyag, vesék). Ezért az alvási apnoés betegek éjszaka akár négy-ötször is meglátogatják a mellékhelyiséget.

Fontos tudni: az alvási apnoé szindróma kezelésében alkalmazott légsínterápiás készülék használatával szinte azonnal megszűnik a gyakori éjszakai vizelési inger, és a beteg átalussza az éjszakát.
Álmatlanság, elalvási képtelenség

Rövidebb, hosszabb ideig sokakkal előfordul, hogy álmatlanságban szenvednek, hiszen számos betegség, élethelyzet, munkakörülmény (pl. váltott műszakos munkavégzés), magánéleti vagy munkahelyi konfliktus, de a folyamatos teljesítménykényszer is megnehezítheti az elalvást. Ha azonban valaki látszólag minden ok nélkül huzamosabb ideig nem tud az ágyba bújva egy fél órán belül álomba szenderülni, a leggyakrabban előforduló alvászavarra, az inszomniára is gyanakodni kell. A hosszabb ideig, 30 napnál tovább tapasztalt álmatlanság már károsítja a szervezet regenerálódását és fokozza a cukorbetegség, a szív-és érrendszeri és a pszichiátriai betegségek kialakulásának kockázatát.

Az inszomnia, ismertebb nevén az álmatlanság a leggyakoribb alvászavar, amely minden harmadik embert érint.

Fontos tudni, hogy az egyes pszichiátriai betegségekben, szívbetegségben vagy cukorbetegségben szenvedők körében nagyobb az álmatlanság előfordulása is.
Gyakori felébredés, átalvási képtelenség

Nem pusztán akkor beszélünk álmatlanságról, ha valaki huzamosabb ideig nem tud elaludni, hanem akkor is, ha az érintett az éjszaka során egyszer vagy többször felébredve, nem tud visszaaludni. Mivel az alvás minősége ilyenkor sem megfelelő, elmarad a szervezet regenerálódása, ami fokozza a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a depresszió, a pszichiátriai, továbbá a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Az alvás fenntartásának zavara az álmatlanság, idegen szóval az inszomnia jellegzetes tünete.

Fontos tudni, hogy az inszomnia az el- és átalvás nehézségei mellett nappali tünetekkel, erős fáradtsággal, kimerültséggel, enerváltsággal, gyenge koncentrálóképességgel, rossz hangulattal, motivációhiánnyal, ingerlékenységgel és gyomorsavassággal jár.
Alvajárás

Bár az alvajárás gyakran csupán mosolygás tárgya, ez a legtöbbször ártalmatlan alvásbetegség súlyos sérülésekkel is járhat, hiszen az alvó anélkül végez az éber állapotra jellemző mozgásokat (eszik, iszik, beszél, járkál), hogy annak tudatában lenne. A betegség jóval gyakrabban fordul elő gyermekkorban. Hátterében ilyenkor az idegrendszer érési folyamatainak elégtelensége állhat.Az alvajárásra hajlamos felnőttek körében a kiváltó ok leggyakrabban a stressz, a szorongás, az alváshiány és a fáradtság.

Az alvajárás az alvás bármely fázisában előfordulhat, de legtöbbször az alvás első harmadában, az álom nélküli szakaszban jelentkezik.

Fontos tudni: az alvajárás gyakran jár együtt az ébredési zavarok csoportjába tartozó egyéb betegségekkel, mint az éjszakai felrettenéssel, az éjszakai beszéddel és a zavart ébredéssel.
Nyugtalanító érzés a végtagokban

Egyes becslések szerint minden tizedik felnőtt tapasztal közvetlenül a lefekvés után feszülő, bizsergő érzést a lábaiban, amit csak azok megmozgatásával, kisebb-nagyobb rúgásokkal, járkálással tud megszüntetni. Mivel ez a kényszermozgás újra és újra megismétlődik, lehetetlenné teszi az elalvást és az éjszaka átalvását. A pihentető alvás hiánya pedig fokozott napközbeni fáradtsággal, teljesítménycsökkenéssel, figyelem- és koncentrációzavarral jár.

A nyugalmi helyzetben a végtagokban jelentkező nyugtalanító érzés a leggyakoribb alvásfüggő mozgászavar, a nyugtalan láb szindróma jellegzetes tünete.

Fontos tudni, hogy súlyosabb esetekben a probléma napközben is jelentkezhet, fokozott stresszt okozva a betegnek, hiszen megnehezíti a folyamatos egy helyben ülést. Ezzel ellehetetlenítve a hosszabb utazásokon, munkaértekezleteken, társasági összejöveteleken való részvételt.
Fogcsikorgatás

A fogcsikorgatás, vagyis a felső és az alsó fogsor egymáshoz köszörülése nem csak gyermekkorban, de később is minden tizedik embernél előfordul. A fogcsikorgatást stressz vagy szorongás hatására fellépő fokozott rágási reflex okozza. Az állandósuló, egy éjszaka több száz alkalommal is előforduló jelenség a horkoláshoz hasonlóan a hálótárs alvását is megzavarhatja, hosszú távon a partnernél is alvászavart idézve elő.

A fogcsikorgatás, más néven bruxizmus az alvászavarok közül a paraszomniák közé tartozik.

Fontos tudni, hogy a fogcsikorgatás a rágóizmok folyamatos megfeszítése miatt állkapocs ízületi gyulladást, fejfájást és fogínysorvadást okozhat, hosszú távon pedig a fogak belső szerkezetének gyengüléséhez és a fogzománc töredezéséhez vezethet.