Nyugtalan láb szindrómaAmikor önálló életre kel a láb
A nyugtalan láb szindróma egy gyakori, alvászavart okozó mozgási rendellenesség, mely során a beteg lefekvés után intenzív késztetést érez arra, hogy megmozgassa a lábát. A minden tizedik embert érintő betegséget nem könnyű felismerni, mert a beteg alvás közben nem érzékeli a lábmozgást, legfeljebb a gyakori megébredéseket.
Mit nevezünk nyugtalan láb szindrómának?
A nyugtalan láb szindróma egy gyakran előforduló, alvászavart okozó mozgási rendellenesség, mely során a beteg lefekvés után intenzív késztetést érez a lába mozgatására. S mivel ez az éjszaka elején jelentkező kényszermozgás újra és újra ismétlődik, a beteg nem tud elaludni, vagy képtelen végigaludni az éjszakát.
Milyen tünetekkel jár a nyugtalan láb szindróma?
A nyugtalan láb szindróma tünetei egyénenként változnak. A legtöbb érintett a lábában jelentkező bizsergető, borzongató, húzó, csiklandozó vagy áramütésszerű érzésről számol be, ami egészen más, mint az izomgörcsből eredő fájdalmak. A tünetek erősebben jelentkeznek pihenés vagy passzív időtöltés közben, különösen ülő vagy fekvő testhelyzetben. A kellemetlen tünetek a láb mozgatására azonnal enyhülnek. Egyeseknél a tünetek a karban és egyéb testrészekben is jelentkeznek. Néhány beteg csak bizonyos időpontokban észleli a nyugtalan láb szindróma tüneteit, mások folyamatosan tapasztalják őket.
Mi okozza a nyugtalan láb szindrómát?
A kutatók sajnos a mai napig nem tudták egyértelműen meghatározni a nyugtalan láb szindróma hátterében álló okokat. Bizonyos kockázatok azonban vélhetően fokozzák a kialakulás veszélyét. Ilyenek: a vas alacsony szintje a vérben, a láb elégtelen vérkeringése, a gerinc és a láb idegi problémái, az izmok, a vese rendellenességei, bizonyos vitamin- és ásványi anyagok hiánya és az alkoholizmus. A betegség örökölhető is. A nyugtalan láb szindrómában szenvedő betegek körülbelül 50 százalékának vannak hasonló tüneteket produkáló családtagjai.
Kit érint a nyugtalan láb szindróma?
Bár gyakoriságát tekintve, a nyugtalan láb szindróma nem vethető össze a horkolással, amerikai szakértők szerint minden tizedik embert érint. Az alvászavart okozó mozgási rendellenesség nőket-férfiakat egyaránt sújthatja, hölgyek esetében azonban másfélszer olyan gyakori. A betegség fiatal korban, 18 éves kor alatt is előfordulhat, tudományos felmérések alapján minden ötvenedik fiatal tapasztalja.
Milyen következményekkel járhat a nyugtalan láb szindróma?
Az éjszakai tünetek előidézhetnek egy állandó késztetést a láb kinyújtására és mozgatására. Ez azt eredményezheti, hogy az érintett nem tud elaludni, vagy képtelen átaludni az éjszakát. Így az alvás nem eléggé pihentető, ami fokozott napközbeni fáradtsággal járhat. Mindez a munkahelyen és a társas kapcsolatokban is teljesítmény-csökkenéshez vezethet. A nyugtalan láb szindróma megnehezíti az autóval vagy repülőgéppel történő utazást is, mivel a hosszú távon egy helyben ülés nehézséget jelent a betegek számára. Hasonló problémákkal járhat a moziban, koncerten vagy üzleti tárgyaláson való részvétel is. Az alváshiány és a napközbeni tevékenységek akadályoztatottsága végül szorongáshoz és depresszióhoz is vezethet.
Milyen egyéb kórkép kísérheti a nyugtalan láb szindrómát?
A nyugtalan láb szindrómától szenvedő betegek többségét ismétlődő végtagmozgások is kínozzák. A mozgások között találjuk a nagylábujj kinyújtását, amely a boka, a térd vagy a csípő felfelé hajlításával egyidejűleg történik. Ezeket a mozdulatokat néha rángásnak vagy rúgásnak is nevezik. Az ismétlődő végtagmozgások rendszeres időközönként, általában 20-40 másodpercenként jelentkeznek. A nyugtalan láb szindrómával ellentétben, az ismétlődő végtagmozgások leggyakrabban alvás közben jelentkeznek, a beteg tudta és befolyása nélkül. Ezek a mozgások többnyire az éjszaka második felében, a felületes alvás idején jönnek létre és felébresztik a beteget. Az ismétlődő végtagmozgások a hálótárs alvását is zavarhatják, akit rúgások, lökések érhetnek és ébreszthetnek fel álmából.
Hogyan lehet hatékonyan kezelni a nyugtalan láb szindrómát?
A nyugtalan láb szindróma kezelésének első lépéseként ki kell szűrni minden olyan egyéb egészségügyi tényezőt, amely a problémával kapcsolatban állhat. Ilyenek a vashiányos anémia, a cukorbetegség, az ízületi gyulladás, a keringési és az idegi problémák és a gyógyszeres kezelések. A kismértékű vagy csak ritkán jelentkező nyugtalan láb szindrómában szenvedők számára elegendő lehet az otthon alkalmazható gyógymódok igénybevétele. Ilyenek például a forró fürdő, a lábmasszázs, a melegítés, a jegelés, a rendszeres testmozgás, az alkohol és a koffein mellőzése. Ha a tünetek súlyosbodnak, vagy az otthon alkalmazható gyógymódok hatástalannak bizonyulnak, a szakorvos gyógyszeres kezelést írhat elő.
