Az alvászavar szívinfarktust és stroke-ot okozhat
A statisztikák szerint minden harmadik ember szembesül az alvászavar kellemetlen tüneteivel: fáradékonysággal, ingerlékenységgel, koncentrációs képessége csökkenéssel. A nem kezelt alvászavar sajnos súlyos következményekkel is járhat: stroke és szívinfarktus is lehet belőle. De vajon miért?
Az alvászavar nemcsak mindennapjainkat keseríti meg azzal, hogy kimerültnek, aluszékonynak érezzük magunkat, s nem tudunk feladatainkra maximálisan odafigyelni. Ha az alvászavart nem kezeltetjük – mi több, nincs is tudomásunk a létezéséről -, komoly következményekkel számolhatunk: cukorbetegséggel, magas vérnyomással, szív- és érrendszeri megbetegedésekkel.
Az alvászavarok közül kétségtelenül legveszélyesebb az alvási apnoé, mely több mint tízszeresére növeli az éjszakai szívinfarktus és stroke esélyét.
De miért okozhat ilyen tragédiát ez a súlyos alvászavar?
Alvási apnoéról akkor beszélünk, ha alvás közben a felső légút újra és újra beszűkül vagy összezáródik, így az alvó ember akár 10 másodpercnél tovább nem kap levegőt. Az ok a légzőizmok ellazulása. Amint az agy érzékeli az oxigén hiányát, megszakítja az alvást, s a légút izmai aktiválódnak. Az alvó azonban észre sem veszi, hogy éjszaka sokadik alkalommal ébred fel egy pillanatra – de pihentető, mély alvásra így nem számíthat.
Az alvási apnoé hangos horkolással jár, amelyet zihálásba torkolló szünetek szakítanak meg – amikor a légzés leáll, majd újraindul. Az idegrendszer működésének zavara miatt létrejövő alvászavar azonban nemcsak nappali fáradtsággal, koncentrációhiánnyal, ingerlékenységgel, szorongással és rossz közérzettel, lehangoltsággal jár. Éjszaka magas vérnyomást, izzadást okoz, az illető sűrűn jár vécére, fejfájás, szájszárazság gyötri, s a gyomorsav is visszafolyhat a nyelőcsőbe.
Figyelmébe ajánljuk még: Az alvási apnoé szindróma – az életveszélyes alvászavar
A legveszélyesebb kockázat azonban a cukorbetegség mellett a magas vérnyomás, a keringési problémák. Ha az alvási apnoé alvászavart nem kezelik, a stroke és a szívinfarktus esélye tízszeresére emelkedik.
Ennek oka az, hogy az alvás során az agy érzékeli a légzés nehézségét, így növeli az izmok munkáját, melyet a légzésre fordítunk. Viszont mivel a levegő erőteljesebben áramlik, jobban összehúzódik a már beszűkült garat – a levegőáteresztés még inkább csökken. A szervezet számára szükséges oxigén szintje mérséklődik a vérben, s légszomjat tapasztalunk – vagyis stresszhelyzet jelentkezik, mely veszélyezteti az életet. Ilyen helyzetben a vérben megnő az adrenalin hormon szint, felgyorsul a szívverés. Agyunk pedig a test oxigénellátását igyekszik helyrehozni. Ilyenkor történnek a tudattalan kis ébredések, melyek a mélyalvást gátolják.
Kardiológusok tapasztalatai szerint alvási apnoénál éjszaka nem csökkennek a vérnyomás értékek, akár meg is haladják a nappalit. Az EKG monitorozás során éjjel ritmuszavarok jelentkezhetnek, váltakozik a lassú vagy gyors szívműködés. Amennyiben egy ember vérnyomása annak ellenére sem normalizálódik, hogy az orvosok számos gyógyszert kipróbáltak nála, lehet gyanakodni az alvászavarra.
Az alvási apnoét tehát komolyan kell venni. Nagyon fontos alvásszakértőhöz fordulni annak megállapítására, hogy fennáll-e esetünkben ez a probléma, s ha kiderült, hogy igen, azt mielőbb kezeltetni kell.
Figyelmébe ajánljuk még: Jelentkezés alvásvizsgálatra
Ezen súlyos alvászavar esetében legtöbbször légsínterápiát alkalmaznak – ez a CPAP készülék – mellyel állandóan nyomás alatt tartják a légutakat az orrmaszkon át befújt levegővel. Így a garatizom nem záródik el az alvás során. A horkolás és a légzéskimaradások megszüntetésével a vérnyomás és a vér oxigénszintje is normálissá válik – a szívinfarktus és a stroke veszélye lecsökken.
