Alvászavar vagy alváspanasz? Nem mindegy!
Kivel ne fordult volna már elő, hogy két, három, vagy akár több napon át nem aludt jól? Bár ez az alvászavar jellemzője is, nem kell rögtön erre gondolni. Van ugyanis különbség az alvászavar és az alváspanasz között.
Mindenkivel megtörténik, hogy időnként nem alszik jól s másnap nemcsak fáradt, hanem ingerlékeny is, s kevésbé tud koncentrálni feladataira. Az alváspanasz egy, két vagy több napon át is zavarhatja. Forgolódik éjjel, sehogyan sem jön össze a pihentető alvás.
Ennek oka sok esetben az, hogy valami nyomasztja az illetőt. Leggyakrabban a stressz válthat ki alváspanaszt – s amennyiben megszüntetjük az okot, az alvás nyugalma is helyreáll.
Az alvászavar jóval komolyabb dolog és összetettebb is. Ennek tünetei éjjel és nappal is jelentkeznek, s fontos kiemelni, hogy 30 napon át fennállnak. Mivel a páciens nem tud megfelelően aludni, kevésnek bizonyul a mélyalvás mennyisége, s széttöredezik az alvás szerkezete.
Aki alvászavarban szenved, az vagy el sem képes aludni, vagy éjszaka gyakran felébred, forgolódik. Jellemző lehet, hogy reggel túl korán felébred. Azaz, elalvási- vagy átalvási képtelenség gyötri.
A nap folyamán álmos, ingerlékeny, levert, figyelme lankad, ahogyan a memóriája is romlik. Csökken a teljesítménye – ami ilyen körülmények között érthető.
Az alvászavarról árulkodik azonban az is, ha az illető hangosan, horkantásokkal kísérve és egyenetlenül horkol, gyakran kimegy a vécére éjszaka, mert muszáj vizelnie, illetve annak ellenére is magas a vérnyomása, hogy szed rá gyógyszert.
Figyelmébe ajánljuk: Alvászavarok nappali és éjszakai tünetei
Az alvászavar nappali tünetei közé tartozik az ébredéskor tapasztalható fejfájás és tarkótáji izzadás, a reggeli magas vérnyomás is. Az alvászavaros folyamatosan hízhat, s szexuális teljesítménye is csökken.
Az éjjeli tüneteket sem lehet azonban figyelmen kívül hagyni. Ezek közé tartozik a zihálva felriadás, a fogcsikorgatás, a végtagokban tapasztalható, nyugtalanító érzés. Ám az illető akár alvajáró is lehet.
Amennyiben a fenti tünetek közül csak egy-kettő is fennáll, fontos alvásszakértőhöz fordulni, aki műszerek segítségével minden kétséget kizáróan megállapítja, valóban alvászavarban szenved-e a páciens és javasol megoldási lehetőségeket a számára.
Alvási apnoé esetén például – mely jóval gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk – a CPAP-készülék használata a legelterjedtebb módszer, avagy a légsínterápia. Az alvási apnoé oka, hogy a légzőizmok ellazulnak, ezért a felső légút ismétlődően beszűkül vagy elzáródik – az alvó akár 10 másodpercnél tovább sem kap levegőt, s amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, felébred, akár 60-szor is egy éjszaka alatt – de nem feltétlenül tud róla.
Mindez természetesen gátolja a pihentető alvást, s az alvászavar komoly, életveszélyes helyzetbe is sodorhat bennünket. Nem tévesztendő össze a bizonyos okból jelentkező alváspanasszal.
Tesztelje Ön is alvását: Alvászavar teszt 1 percben
