Alvás és stroke – így kapcsolódik a kettő!
Az alvási apnoé szindróma gyakran lehet okozója.
Nem újdonság, hogy a magas vérnyomás hozzájárulhat a stroke kialakulásához. Kevesebben tudják azonban, hogy a vérnyomás emelkedését viszont alvászavar, így az alvási apnoé szindróma is okozhatja.
Nem újdonság, hogy a magas vérnyomás hozzájárulhat a stroke kialakulásához. Kevesebben tudják azonban, hogy a vérnyomás emelkedését viszont alvászavar, így az alvási apnoé szindróma is okozhatja.
Elsőre azt gondolnánk, hogy az alvásnak kevés köze van a stroke-hoz, vagyis az agyvérzéshez. Ez sajnos nem igaz – a megfelelő pihenés ugyanis jóval többet tesz azért, hogy egészségesek maradjunk, mint hinnénk.
Amikor a stroke bekövetkezik, az agy a vér- és az oxigénellátás csökkenése vagy megszűnése miatt sérül. Az agyvérzés egyik leggyakoribb kiváltója a magas vérnyomás, amely azonban nemcsak helytelen életmód, mozgáshiány és rossz táplálkozás miatt alakulhat ki az embernél.
Alvás közben szívünk is lassabban működik, csökken a légzés, a vérnyomás, az anyagcsere. Az ún. REM alvásfázis során a szívverés percenkénti számát nyugalmi állapotban jelző szívfrekvencia és a vérnyomás egyaránt ingadozhat. Ha felébredünk, nagyobb munkába kezd a szív, így a vérnyomás és a szívfrekvencia emelkedik, egy adott értékre áll be egész napra.
Az alvási apnoé szindróma nevű alvászavar úgy függ össze a magas vérnyomással és a stroke-kal, hogy az apnoé során az alvó ember pihenését éjszakánként állandóan megszakítja az oxigénhiány.
Alvási apnoé szindróma esetén a páciensnek ismétlődő légzésleállásai vannak, a fő légút beszűkülése vagy elzáródása következtében. Amikor a légzés leáll és elfogy az oxigén, az agy észleli ezt és az alvó felébred, ám csupán minimális időre – fel sem tűnik neki. A normális légzés újraindul, csakhogy a folyamat egy éjszaka alatt akár 100-szor is előfordulhat.
S mint arról már szó esett, ébredésekor a szívfrekvencia és a vérnyomás is növekedni kezd. Az éjjelenként jelentkező vérnyomás-emelkedés végül állandó magas vérnyomáshoz vezet, s napközben sem megy lejjebb az értéke.
S meg is érkeztünk az alvászavar és a stroke kapcsolatához: a magas vérnyomás ismerten szívrohamot, szívbetegségeket, agyvérzést eredményezhet. Intő jel lehet, ha a vérnyomás reggelente magasabb, nappal pedig alacsonyabb – ez az alvási apnoé egyik jele.
Figyelmébe ajánljuk: Alvászavar teszt 1 percben
Az alvászavar tehát közvetlenül is eredményezhet stroke-ot: valahányszor a légzés leáll, csökken az agyba áramló vér és oxigén mennyisége.
Ha viszont egy már agyvérzésen átesett beteg továbbra is alvási apnoéban szenved, a nem megfelelő alvás a felépülését nem segíti – amellett, hogy napközben fáradt, aluszékony és képtelen kellően koncentrálni.
Alvásproblémák esetén tehát nem a magas vérnyomás kezelése a fő cél – hiszen amennyiben az alvási apnoé szindróma továbbra is fennáll, a vérnyomás-gyógyszerek keveset használnak -, magát az alvászavart szükséges kezeltetni.
Meg kell keresni a magas vérnyomás hátterében meghúzódó okokat, így az alvás vizsgálatára is szükség van. Erre ideális helyszín egy alvásközpont, ahol hozzáértő szomnológus szakorvosok végzik el a páciens vizsgálatát, s javasolnak megfelelő terápiát a számára.
