Alvás és szívkoszorúér-betegség

Szívünk éjjel-nappal dolgozik. Alvás közben azonban kicsit megpihen, lelassulva működik. Ha a szívműködés nem megfelelő, nem számíthatunk kielégítő pihenésre – s ez fordítva is így van: az alvással kapcsolatos légzésproblémák komoly szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

Amikor pihenni térünk, két alvásfázison megyünk keresztül. Az ún. REM-fázisban általában álmodunk is, míg a nem-REM a tényleges alvásfázis. Utóbbira jellemző, hogy az első két részben felületesen, a harmadik és negyedik részben pedig mélyen alszunk, melynek során a légzés, a vérnyomás, az anyagcsere és a szívfrekvencia is lelassul. A szívfrekvencia a szívverés percenkénti számát jelzi nyugalmi állapotban, tehát alvás közben is.

A vérnyomás és a szívfrekvencia ingadozhat a REM alvásfázisban. Ha pedig felébredünk, a szív komolyabb munkába kezd. Ébrenlétünk alatt a vérnyomás, a szívfrekvencia nő, s a ránk jellemző szinten marad a nap folyamán.

Ha a szívműködés nem megfelelő, a pihentető alvás sem elérhető. Az alvás során felmerülő légzésproblémák pedig szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához járulnak hozzá.

Alvászavarok

Az alvászavar, melyből igen sokféle létezik, rontja az ember pihenését, életminőségét és egészségét. Több tanulmány kimutatta, hogy amint kezelik az alvással összefüggő légzési rendellenességeket, egyes szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűsége is csökken.

Az alvási apnoé szindróma az egyik legismertebb alvászavar. Hangos és egyenetlen horkolással jár, zihálásba torkolló szünetekkel. Ez jelzi, hogy a légzés időnként leáll, majd amikor az agy észleli az oxigénhiányt, újraindul – ám a beteg minden alkalommal picit felébred, s ez nem is tudatosul benne.

Nappal fáradt, aluszékony, ingerlékeny, koncentrációja romlik, szorongás és letargia vehet erőt rajta. Jellemző még, hogy éjszaka magas a vérnyomása, tarkótájon izzad, éjjel gyakran jár vécére, a gyomorsav visszacsorog a nyelőcsövébe, reggel pedig sűrűn tapasztal fejfájást és szájszárazságot.

Mivel a beteg éjjel sokszor felébred, a szívfrekvencia és vérnyomás emelkedik. Az éjszakánként jelentkező vérnyomásnövekedés végül állandóan magas értékhez vezet, ami már napközben sem csökken. S mint tudjuk, a magas vérnyomás szívproblémákat és stroke-ot eredményezhet.

Figyelmébe ajánljuk: Alvászavar teszt 1 percben

Alvászavar és szívkoszorúér-betegség

Szívkoszorúér-betegség esetén a szívet ellátó erek beszűkülnek és az oxigént szállító vér áramlása korlátozottá válik. Többnyire a szív oxigénhiányából eredő mellkasi fájdalommal kezdődik – angina pectorisnak is nevezik.
Amennyiben valaki alvási apnoé szindrómában szenved a szívkoszorúér-betegség mellett, leesik a vér oxigénszintje, a vérnyomás és a szívfrekvencia nő – az agy ugyanis azzal igyekszik kompenzálni az oxigénhiányt, hogy a keringést gyorsítja. A szív számára elegendő oxigén mennyisége csökken, mivel egyre többet igényel.

Amikor a szív károsodása olyan nagy, hogy már nem tudja hatékonyan pumpálni a vért, szívroham avagy szívinfarktus alakul ki.

A szívkoszorúér-betegség jelentkezéséig nem szabad eljutni, ha nem muszáj! Amennyiben alvászavar gyanúja merül fel, nagyon fontos felkeresni alvásközpontot, ahol szakértő szomnológus orvosok műszerekkel megállapítják a probléma okát és megfelelő kezelést, terápiát javasolnak rá.

Copyright: lightwise / 123RF Stock fotó