Aktuális

Lehet a túlsúlytól légzési zavarom?

Elhízottnak lenni nem jó – s ez nemcsak a külsőnk miatt problémás. A túlsúly számos egészségügyi nehézséget, betegséget von maga után, beleértve a légzési zavart és az alvási apnoét is. Milyen mértékben zavarják a légzést a plusz kilók?

Ha valaki túlsúlyos, nem csupán az előnytelenebb megjelenéssel kell szembenéznie. A súlyfelesleggel küzdő embernek nagyobb az esélye a komoly betegségek kialakulására, így a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, valamint a diabéteszre is – melyek hosszútávon nem sok jót ígérnek.

A túlsúly ugyanakkor a légzőizomzatra is hatással van. Nem nehéz elképzelni, hogy plusz kilókkal a szervezetnek nehezebb végezni a légzést, a légzés kontrollja és a tüdővolumen is romlik. Ezért igen valószínű, hogy „kopogtat” a légzési zavar.

A túlsúllyal küzdő embernek gondjai lehetnek az alvással – ennek oka, hogy az elhízás a felső légutak szűkületéhez vezet. A plusz kilók miatt vastagabbá válik a nyak, a súlyfelesleg gátolja a légutak nyitva tartásának képességét, a felesleges zsírsejtek pedig hatással vannak arra, miként szabályozza az agy a légutak működését.

A túlsúlyos emberek körében ezért gyakran jelentkezik az alvási apnoé. A viszonylag sűrűn előforduló légzési zavar lényege, hogy ellazulnak alvás közben a légzőizmok, a felső légút összezáródik vagy szűkül, s nem hagyja levegőhöz jutni a pácienst. Leggyakrabban úgy lehet felismerni, hogy az alvó hangosan horkant egyet – amikor ismét levegőt kap. Olykor akár 30-40 másodperc is eltelhet levegővétel nélkül. Az alvási apnoé komoly gond, hiszen gyakran felébreszti az embert, tudatán kívül, amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt. Így az illető sosem érzi magát igazán kipihentnek, s maga sem tudja, miért – míg ki nem derül a betegség.

Az alvási apnoéval járó légzési zavar és a túlsúly között bizonyított az összefüggés. Nem minden ember elhízott, aki alvási apnoétól szenved, de az állapot súlyosbodik a kilók számának növekedésével.

Ha a problémától meg szeretnénk szabadulni, elsősorban a kiváltó okot kell megszüntetni. Nem tudjuk, alvási apnoéval küzdünk-e? Keressünk fel egy alvás specialistát vagy alváscentrumot, ahol letesztelik, van-e okunk aggodalomra.

Amennyiben bebizonyosodik az alvási apnoé jelenléte, a helyzetet kezelni kell. Ennek leghatékonyabb terápiája a légsínterápia, mellyel az ún. CPAP készülék alvás közben akkorára nyitja a légutakat, hogy a garatizomzat ne tudjon záródni a pihenés során. A CPAP a lélegeztetőhöz hasonlít, a continuous positive airway pressure, vagyis folyamatos pozitív légúti nyomás rövidítése. Alkalmazásával a horkolás és az éjszakai légzéskimaradás is elkerülhető. A páciens állapota már másnap javulhat.

Ha a légzési zavart – s az alvási apnoé súlyosbodását – el akarjuk kerülni, nagyon fontos a fogyás is. Tapasztalatok szerint, ha a túlsúlyos betegek lefogynak, s sikerül is megtartaniuk karcsúbb vonalaikat, jelentősen csökken esetükben a légzési zavar, vagy meg is szűnik az alvási apnoé.

Amennyiben a fogyás nem történik meg, az alvási apnoé és a légzési zavar is fokozódik. Felső légúti szűkület jelentkezhet, s ez igen rossz hatást gyakorol a szív- és érrendszerre. Kialakulhat ún. pulmonális hipertenzió – vagyis kórosan magassá válik a vérnyomás a tüdő verőereiben.

A testsúly már kismértékű csökkentése is sokat jelenthet, hogy javuljon a gázcsere és a légzés funkció, s elkerülhessük az akár életveszéllyel járó helyzeteket.