Milyen további betegségeket okozhatnak az alvászavarok?
Nem véletlenül fontos szakemberhez fordulni alvászavar esetén. Ezekből az alvásproblémákból ugyanis többféle komoly betegség származhat, magas vérnyomástól a pszichés megbetegedésig.
Az alvászavar rövid idő után érezteti hatását – aki nem alszik jól, fáradt, álmos, ingerült lesz, koncentrációképessége csökken, hangulati zavarokat tapasztalhat.
Nem csupán ezzel van azonban gond. Az alvászavarok további betegségekhez vezethetnek, melyekkel nem szabad játszani. Magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, 2-es típusú diabétesz, gyomorsav-túltengés vagy reflux, hormonális eltérések, sőt pszichés megbetegedések is származhatnak a kezeletlen alvászavarból.
Mi több, az alvási apnoé szindróma életveszélybe is sodorhat – ha valaki ezzel él együtt, az éjszakai stroke vagy szívroham esélye az esetében tizenötszörösére nő.
Mi okozza azonban a komoly betegségeket, ha alvászavar gyötör bennünket?
Normális esetben a vérnyomás éjszaka csökken. Ám ha az alvást zavarja valami, ez a mérséklődés alig történik meg. A pulzus esetében ugyanez a helyzet. Az alvászavar tehát magasabb éjjeli vérnyomásértékeket produkál, melyek kielégítő pihenés esetében nem fordul elő. Ilyenkor fontos alvásszakértővel egyeztetni arról, mi okoz alvászavart esetünkben és ezt kell első körben kezeltetni, hogy elkerüljük a súlyos következményeket.
Ha nem alszunk kielégítően, sokkal nagyobb esélye van az elhízásnak, valamint a cukorbetegség kialakulásának is. Mára több kutatás is alátámasztja, hogy az alvászavarral küzdőknél gyakoribb a diabétesz. Kutatók szerint akinél probléma van az elalvással, átalvással, horkol vagy alvási apnoéban szenved, annál nagy eséllyel jelentkezik a szénhidrát-háztartás zavara.
Figyelmébe ajánljuk még: Az alvászavar cukorbetegséget okozhat!
A pontos összefüggés nem ismert, de valószínű, hogy az alvászavar befolyásolja a cirkadián ritmusunkat, s megnövelheti az étvágyat szabályozó hormonok termelődését. Mindez persze hat az anyacserére – s elhízáshoz vezethet, mellyel máris „befizettünk” a 2-es típusú diabéteszre. Ez ugyanis nagyon gyakori túlsúlyos embereknél.
Azokat a panaszokat, amikor a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, refluxként ismerjük. Sajnos, ezt a gyakori emésztőrendszeri betegséget is okozhatja alvászavar, egészen pontosan az alvási apnoé. Az alvásfüggő légzészavar lényege, hogy alvás közben a légzés meg-megszakad, majd hangos horkantással újraindul. Az alvási apnoé azért növeli a reflux esélyét, mert amikor kimarad a légzés, fokozott légzési erőkifejtés jön létre, hogy megszűnjön az oxigénhiány – ez csökkenti a mellűri nyomást, s az emiatt jelentkező, szívó hatás hozzájárul a gyomorsav nyelőcsőbe és garatba történő visszaáramlásához.
Az alvászavar eredménye lehet a depresszió, a szorongás, a pánikzavar, a pszichoszomatikus kórképek is. Ha ugyanis hosszú ideig fennáll az alváshiányos állapot, előbb-utóbb jelentkezik a rossz hangulat, az ingerültség, a koncentrációzavar. Ehhez csatlakozik idővel az emlékezet zavara, a krónikus fáradtság, a döntésképtelenség, sőt akár az önértékelés elveszítése is.
Aki nem alszik eleget, nem kielégítő a pihenése, az napi életvezetési gondokkal szembesülhet, nehézségei támadnak a gondolkodással, s elveszítheti érdeklődését olyan dolgok iránt is, melyeket korábban élvezett. Akár az öngyilkosság gondolata is felmerülhet benne.
Láthatjuk tehát, hogy az alvászavar kezelése elengedhetetlen – mielőtt még nagyobb baj lenne belőle. Fontos felkeresni alvásközpontot, s alvásszakértő véleményét kikérni állapotunkról. Az alvásspecialista megfelelő kezelést javasol helyzetünk javítására.
