Óraátállítás –hogyan lehet pihentető mellette az alvás?
Az óraátállítást általában nehezen éljük meg. Mindenki attól tart, időbe telik, mire megszokja az új helyzetet és napokig hiányolni fogja az alvást. Mit kell tudni az óraátállításról és mennyi idő alatt korrigál a szervezetünk?
Minden esztendőben elérkezik az óraátállítás ideje. Ilyenkor vagy előre, vagy visszatekerjük a mutatókat egy órával.
Az óraátállítás oka az, hogy jelentős villamosenergiát lehet megspórolni vele. Számokban kifejezve egy 120 ezer megawattórányi energia, mely egy nagyobb, 30-40 ezer háztartással rendelkező magyar város teljes éves fogyasztásával egyenlő.
Sokan már idő előtt rossz hangulatba kerülnek a dologtól, mivel az óraátállítással szervezetüket is át kéne állítaniuk, vagy kevesebb, vagy egy órával több alvásra, amelyet nem mindenki tolerál jól.
Dr. Szakács Zoltán neurológus főorvos, szomnológus szerint ez az egy óra plusz vagy mínusz azonban nem számít akkora gondnak, amellyel az ember szervezete ne tudna megküzdeni. Az aggódás tehát kissé eltúlzott.
Belső óránk egy idegsejt-csoport, mely a látóideg kereszteződése felett helyezkedik el. Mindig érzékeli a külső világot, s ha például 8-10 órát repülünk, s leszállunk Amerikában, azonnal észleli, hogy ott más a helyzet. Szervezetünk másfél órát képes egy nap alatt visszaigazítani, vagyis 6 órával 4 nap alatt „végez”. Egy óra korrigálás gyakorlatilag 1 nap alatt végbemegy.
Valójában csak kismértékű alvásmegvonásról van szó. S bár van, aki érzékenyebb rá, az emberek döntő többsége 1-2 nap alatt alkalmazkodik az új helyzethez.
Életünket nagymértékben befolyásolja a napsütésben és sötétben töltött órák száma. Az óraátállítást leginkább az „éjszakai baglyok” sínylik meg, akik későn kelnek és későn fekszenek, mivel kevesebb alvás jut nekik. Ők tiltakoznak általában leginkább az óraátállítás miatt – ám amikor a következő átállításkor visszakapják ezt az órát, csend van. A „pacsirtáknak” nevezett idősebb emberekre kevésbé jellemző, hogy jelzik a problémát.
Többször felmerült az Európai Unióban az igény arra, hogy maradjon abba az óraátállítás. De vajon melyik változattal járnánk jobban?
Amennyiben a nyári időszámítás maradna, a szakértők szerint túl sokáig lenne reggel sötét, s ezt az emberek többsége kevésbé tolerálná a munkába induláskor.
A téli időszámításra jellemzőbb azonban, hogy bár egy órával többet alszunk az óraátállításnak köszönhetően, az emberek többségét enyhén depresszívvé teszi, hogy reggel sötétben indul munkába és már sötétben ér haza. Aki erre érzékeny, annak a hangulatára rányomja a bélyegét a dolog.
Figyelmébe ajánljuk: Alvászavar teszt 1 percben
A jó alváshoz sötétséget igényel a szervezetünk. Tehát ha esetleg nappal szeretnénk aludni, a lehetőségekhez képest akkor is teljes sötétet kell csinálni. Egy felnőtt embernek 7 és fél óra alvásra van szüksége. Több tanulmány mutatta már ki, hogy azoknak, akik ennél kevesebbet alszanak, vagy éppenséggel túl sokat, csökken a várható élettartama.
Mindenesetre, ha szeretnénk hamarabb túljutni az óraátállítás okozta kellemetlenségen, érdemes előbb lefeküdnünk aludni az azt közvetlenül megelőző és követő napokban.
