Miért veszélyes a narkolepszia?

Az alvászavarok közül az egyik legveszélyesebb kétségtelenül a narkolepszia – Ezzel a rendellenességgel bármikor elalhat az ember és komoly bajba kerülhet. Mit kell tudni erről a – sajnos – máig aluldiagnosztizált alvászavarról, s hogyan kezelhető?

A narkolepsziát alapvetően az epilepsziához hasonlíthatjuk. Önmagában egy-egy tünet ugyan még nem feltétlenül kórjelző, ám ha nagyon speciális, akkor annak kell tekintenünk.

A diagnózis több részből tevődik össze, melyeket az alvásszakértő véleményez, s ezek alapján kijelenthető, hogy narkolepsziával állunk szemben.

Bizonyos tünetek igen meghatározóak, jellegzetesek. Négy alapvető emelhető ki a narkolepszia alvászavarnál. A legismertebb a fokozott nappali alvásigény, a pihenés mennyiségétől függetlenül. A páciens folyton aludna, nehezen kezdi a napot, iskolai teljesítménye romlik, nem tud odafigyelni.

Majd pedig következnek a narkolepszia bizarr tünetei. Az alvás és az álom minden eleme felbukkanhat, együtt vagy külön. A másik jellegzetes tünet, ha nappal álomnak megfelelő képek tolulnak a beteg szeme elé – ez a hipnagóg hallucináció – melynek során éber tudat mellett álom-élmények törnek be a páciens agyába. A harmadik, ha elalvás előtt vagy ébredés után nem tud megmozdulni. Vagyis, tudata előbb ébred fel, s mozgását tekintve bénult állapotban van. Ez az ún. alvási bénulás – viszonylag jellegtelen tünet, mert mindenkinél előfordulhat. Ijesztő, de önmagában nem számít specifikus narkolepszia tünetnek, inkább kiegészítő jellegű.

A narkolepszia jellegzetes tünetei

Alvás közben, ha álmodunk, izmainkban nincs tónus – bénult állapotban vagyunk annak érdekében, hogy a bizarr álomélményeket ne „mintázzuk le”, ne végezzünk mozdulatsorokat, melyek az álomban megtörténnek. Nappal előfordulhat azonban, hogy ez az izombénulás jelentkezik – ez a kataplexia, az ébrenlétbe betörő álom fázis –, melynek során rohamszerűen esik össze a páciens, s kívülről úgy tűnik, mintha eszméletét vesztette volna. Mindezt gyakran érzelmek befolyásolják.

A jelenség igen extrém formát ölthet – például, ha nevetnie kell, összecsuklik, vagy csak bukósisakban mer közlekedni, esetleg egész nap a székben ül, vagy többen kísérik, ha megy valahová.

A kataplexia igen jellegzetes tünet a narkolepsziánál és altípusnak számít. Azaz, meg kell különböztetnünk a narkolepsziát és a tüneti változatát, mely együttjár a kataplexiával.

A való életben leggyakrabban az izolált alvás nyomásfokozódással találkozunk. Az álmosságnak pedig sok oka lehet – így nem mindig egyszerű megállapítani a rendellenességet.

A SomnoCenter Alvászavar Központban a narkolepszia diagnózisánál elsődleges az éjszakai poliszomnográfiás vizsgálat, az egyéb kórképek kizárására. Az alvás nyomásfokozódás számszerű igazolására ún. nappali alváslatencia vizsgálatot végzünk. Ez azt jelenti, hogy 9, 11, 1 és 3 órakor, vagyis napi legalább négy alkalommal fél órára magára hagyjuk a beteget egy ingerszegény, csendes, homályos helyen – vagy speciális esetben arra is kérjük, hogy próbáljon ébren maradni.

Típusos narkolepsziánál a páciens perceken belül elalszik. Jellegzetes, hogy alvás és álom is jelentkezik, a REM, vagyis gyors szemmozgásos alvás stádiuma fedezhető fel. Ha tehát folyamatos alváskésztetés áll fenn és nincs egyéb tünet, de ezen a vizsgálaton pár percen belül álomba merül a beteg, sőt akár az alvás és az álom tünetei is felbukkannak, kijelenthető a narkolepszia.

Egyszerűbb, ha kataplexia is jelen van – ekkor egyértelmű, hogy narkolepszia és kataplexia esete áll fenn.

A hipnagóg hallucináció szerek következménye is lehet, az alvásbénulás pedig szintén tekinthető járulékos tünetnek, ugyanis bármelyikünknél, bármikor, különösebb következmények nélkül előfordulhat.

Hogyan hat mindez a vezetésre?

Vezetés esetén a probléma kettéválasztandó. Ha csupán alvásnyomás-fokozódásról van szó és sikerül gyógyszeres kezelésekkel elérni a páciens megfelelő éberségi szintjét, visszaengedhető az utakra.

A kataplexia azonban nehezebb dolog, hiszen a hirtelen, váratlan pillanatokban történő izomtónus- vesztés felér egy eszméletvesztéssel.

Álomnyomás fokozódás esetében követni kell a kezelés eredményességét, s ha tünetmentessé válik a páciens – melyet fél-1 év múlva ébrenmaradási teszttel is igazolunk -, mérlegelhető a vezetés folytatása.

A kataplexia speciális gyógyszerezést is igényel. Ilyenkor teljesen egyéni a mérlegelés: mindegyik orvos saját felelősségére eldöntheti, kit és mikor enged vezetni.

A narkolepszia sajnos rejtett kórkép. Valódi előfordulási- és felismerési aránya igen alacsony. Sok páciens éli le az életét úgy, hogy nem is tudja, mitől volt ennyire álmos. Akad, aki 70 évesen került orvoshoz, típusos alvási apnoéval – s az apnoé kezelését követően derült ki, hogy még mindig vannak bizonyos tünetei. Ekkor jött rá, hogy társult narkolepszia betegségben szenvedett, melynek következtében egyébként fiatalon levágta az ujját munkavégzés közben.

A narkolepszia aluldiagnosztizált. A kórkép nem igazán ismert – a „csak álmos” esetekből több van, de a típusos kataplexiával járó jóval ritkább. S még utóbbiakat is gyakran epilepsziásként, eszméletvesztésként és pszichiátrián kezelik.

 





Folytassa itt a tájékozódástA Somnocenter kapcsolódó tartalmai

Visszaélnek a SomnoCenter Alvászavar Központ nevével

Felhívjuk pácienseink szíves figyelmét, hogy ismeretlen személyek SOMNIUS EÜ Szolg. Kft, és SOMNUS Eü Szolg. Kft, továbbá SomnoCenter Egészségügyi Szolgáltató Kft nevének felhasználásával valótlan tartalmú megbízási szerződéseket próbálnak megkötni otthon elvégezhető feladatokra, gyors pénzkereseti lehetőséggel.

Többet szeretne tudni az alvászavarokról? Használja keresőnket!

Melyik vizsgálatra szeretne jelentkezni?

Klikkeljen a részletekért és jelentkezzen online.

Bejelentkezés telefonon

Foglajon időpontot és kérjen részletes tájékoztatást munkaidőben, a központi telefonszámainkon.

Somnocenter