A rossz alvás súlyos betegségeket hozhat magával
A jó alvás a test és a lélek egészségének kulcsa. Ha alvászavar, alvásprobléma gyötör bennünket, testünk nem tud kellően regenerálódni, s könnyen lecsapnak rá a betegségek – a témáról dr. Szakács Zoltán alvásszakértő beszélt.
Ahhoz, hogy nap mint nap jó legyen a közérzetünk, megfelelő alvás szükséges. Hiányát testileg, lelkileg megérezzük. Egy amerikai kutatásban résztvevő kardiológusok újabb bizonyítékokat találtak arra: azon embereknél, akikre a legegészségesebb alvási szokások jellemzők, 42 százalékkal kisebb a szívelégtelenség kockázata az egészségtelen szokásokat követőkhöz képest.
Mit jelent azonban az egészséges alvás? Milyen káros hatásai lehetnek a helytelen szokásoknak?
Az alvásnak három fontos jellemzője van. Az egyik az időzítés – vagyis, hogy mikor alszunk -, a másik a mennyiség, tehát hogy hány órát pihenünk, illetve a folyamatosság, amelynek fontosságáról talán keveset hallottunk – emelte ki dr. Szakács Zoltán alvásszakértő, a Somnocenter Budapest Alvászavar Központ szomnológusa, a Honvéd Kórház neurológiai osztályának osztályvezető főorvosa a Kossuth Rádió Trend-idők műsorában.
Mint mondta, a látóideg kereszteződése alatt egy mag helyezkedik el. Ez a magrendszer szabályozza, mikor aludjunk, s ez két dologtól függ: hogy hogyan forog a Föld, sötét van vagy világos, illetve az ébren töltött órák számától. Vagyis, hogy mennyire merül ki az agy az éber állapot során.
Belső óránk azonban rafináltan működik – jegyezte meg dr. Szakács Zoltán. Ha ugyanis hajnalban kerül sor az alvásra, a belső óra tudja, hogy nemsokára reggel lesz – így hát 3-4 órát engedélyez szervezetünk számára, s lényegében az elalvás legelejére jellemző, legértékesebb alvási szakaszt, a mély alvást csípi le az alvásidőből.
Miért? Vannak hormonjaink, melyeket csak ebben a szakaszban termel a test. Igen összetett, bonyolult, munkaigényes tevékenység ez, amelyet el kell végezni és nem tudjuk nélkülözni, ennek hiányában ugyanis meghalunk.
Napjainkban nagyon sok, az alvásidőre ható tényező létezik – kezdve a lámpáktól a tévén át az ágyba vihető mobiltelefonokig -, melyek hatására a felnőttek, sőt a gyerekek alvásideje is csökken.
A másik nagy gond, mely az alvás folyamatosságát akadályozza, az alvás saját betegségei. Ilyen az alvási apnoé, mely a szívbetegségek szempontjából a legveszélyesebb.
Figyelmébe ajánljuk: Mikor kell alvási apnoéra gyanakodnunk?
Milyen egészségkárosító hatásokkal járhat az alvásmegvonás, illetve a rossz alvás?
Dr. Szakács Zoltán szerint egy éjszakai műszakot követően úgy megy haza az ember, mintha ittasan vezetne. Reakcióideje rendkívül lelassul, nem tud jól dönteni, s gyakran helytelenül cselekszik. Amennyiben ez az állapot sokáig fennáll, kedélyünk romlik, depresszívvé válunk, nehezebben birkózunk meg a stresszel.
Ilyen esetekben pedig sokkal valószínűbb a magas vérnyomás, a cukorbetegség kockázata, de az immunrendszer sem képes kellően regenerálódni, s kevésbé lehet hatékony a rákos sejtekkel szembeni küzdelemben – a daganatos betegségek valószínűsége is megnő.
De mikor kell alvásproblémára, alvászavarra gyanakodni?
Figyelmébe ajánljuk: Alvászavar vagy alváspanasz?
Amennyiben a hét négy napján előfordul a nehéz elalvás, felébredünk éjjel és nem tudnunk igazán visszaaludni, tehát általában keveset alszunk és ez legalább 1 hónapon át tart, krónikus jelenségről beszélhetünk. A szervezet ilyenkor nem tudja magát meggyógyítani, s az okok kiderítését szakemberre kell bízni – hangsúlyozta dr. Szakács Zoltán. Ha egy hónap után se múlik el magától az alvásprobléma, szükséges orvoshoz – alvászavar esetén célszerű akár alvásközponthoz – fordulni.
Az interjút teljes terjedelmében itt hallgathatja meg:
