Életmód

Megfelelő alvás – Jobbat tesz nekünk a téli időszámítás?

Alváskutatók szerint az állandó nyári időszámításra nemet kellene mondani, mivel a téli időszámítás megtartása mindenkinek jobb lenne. A miértekről Faludi Béla neurológus, szomnológus beszélt.

A téli időszámítás megtartása lenne jó, mivel évmilliók óta ez határozza meg az élővilág működését – hívta fel a figyelmet a Magyar Alvás Szövetség. Az EU-ban tavaly megszavazták, hogy 2021-től a tagállamoknak választani kell: melyik időt tartanák meg állandónak. A közvélemény ellenzi, hogy a téli legyen az – a korai sötét és a hangulatra gyakorolt rossz hatás miatt. A nyárit támogatják.

Az orvosok és alváskutatók szerint azonban az ésszerű és egészséges a téli időszámítás véglegesítése lenne. A miértekről Faludi Béla neurológus, szomnológus, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke beszélt.

A tudományos bizonyítékok is a téli időszámítás bevezetését támasztják alá – erről állásfoglalását már 2019-ben kiadta az Európai Alváskutató Társaság (ESRS).

A nyári időszámítás önmagában problémás: tavaszi áttekeréskor mesterséges időt választunk, mely 1 órával eltér a természetes, standard közép-európai időtől. Utóbbinak a téli számít: déli 12 órakor a nap valóban a legmagasabban jár. Az ettől eltérést nem támasztja alá a szervezet számára a külső időjelző ingerek változása. Természetellenes működésbe kényszerítjük testünket – hangsúlyozza Faludi Béla, hozzátéve: a szervezetnek különféle időjelzők mutatják meg, milyen napszak van. Legfontosabb a külső környezeti fényinger, biológiai óránk is ezen keresztül állítódik be, kialakítva a cirkadián ritmust.

Figyelmébe ajánljuk: Cirkadián ritmuszavarok

Csakhogy a nyári időszamítás alatt eltérés van a cirkadián és a szociális idő (munka, iskolakezdés, stb.) között. Hatása olyan, mint a jet-lag: több időzónát átlépve, megérkezve nem a biológiai óránknak megfelelő idő van. Az emberi életfolyamatok módosulásainak nagyrésze szinkronban változik a napi cirkadán ritmussal (így a hormonális rendszer egyes elemeivel) s ha ezek nem követik megfelelően a mesterséges óra-átállítással módosult napi ritmust, szociális jet-lag alakul ki.

Faludi Béla rámutatott: a nyári időszámítás előnyei nem ellensúlyozzák a szervezetre nézve káros, hosszútávú hatásokat. Epidemiológiai vizsgálatok szerint nyári időszámításra áttéréskor gyakoribb a szívinfarktusok és stroke-esetek száma. Nincs jó hatással a szív- és érrendszerre, s emögött a megváltozott alvással járó stresszfolyamatok állhatnak. Ugyanez nem tapasztalható a téli időszámításra váltáskor.