Keveset alszunk? – Pluszkilók maradnak rajtunk!
Amikor észrevesszük, hogy egy ideje rajtunk marad a súlyfelesleg, igyekszünk számba venni, mi lehet az oka. Tegyük fel magunknak először is a kérdést: eleget alszunk? Az alváshiány ugyanis hízást okozhat, s aki hosszú időn át az alváson spórol, nem szívesen áll a mérlegre legközelebb.
Valljuk be: a kevés alvás meglehetősen fárasztó. Azok, akik alvászavarban szenvednek, jól tudják ezt. A problémának több fajtája létezik. A hyposomnia vagy inszomnia nehezített alvás, melynek során a páciens többször felébred éjjel és kialvatlan lesz. Esetleg elalszik ugyan, de túl korán felébred. A hypersomnia ezek ellentéte – aki ezzel küzd, annak túl sok alvásra van szüksége, s nappal is aluszékony.
Bármely alvászavarral küzdünk is, számolhatunk azzal, hogy „nem ússzuk meg szárazon” a dolgot. Ha nem jutunk kellő mennyiségű pihenéshez, szervezetünk „revansot vesz”: kialvatlanok és ingerültek leszünk, nem tudunk megfelelően koncentrálni – de egyéb látványos jelekre is számíthatunk.
Az alváshiány bizony hízással jár. Aki alvászavarral küzd, számíthat rá, nem fog tetszeni neki, mit mutat a mérleg. Ha ugyanis nem megy az alvás és nem kapja meg testünk a kellő pihenést, anyagcserénk felborul, s megindul a hízás. Az anyagcsere problémája miatt kevesebb energiát használ a szervezet, lassul a kalóriák égetése. Az éhségérzet ellenben nő, s hajlamosak leszünk a kevésbé egészséges étel-választásokra is.
Talán meglepő, de alváshiányból akár egy éjszaka is elég ahhoz, hogy a testben mérséklődjön az energiafelhasználás.
Bármi okozza is az alvászavart esetünkben, szerepet játszik abban, hogy a stressz hormonok, melyek az ébrenlétre jellemzőek, valamint az éhség szabályozásának megfelelő szintje megváltozzon.
Kutatók kimutatták, hogy mindössze egy alváshiányos nap után lassulnak az alapvető testi funkcióink, így az emésztés, de még a légzés is. Az alvászavar miatt reggel megugrik a vércukor-, a stresszhormon- és az étvágyat szabályozó hormon szintje is.
Azt pedig már korábban is sokan bizonyították, hogy akik kevesebb alvást engednek meg maguknak, mint 5 óra, azoknál valószínűsíthető lesz a hízás, sőt a súlyfelesleggel kapcsolatba hozható betegségek is nagyobb eséllyel jelentkeznek – ilyen a 2-es típusú cukorbetegség.
A kevés alvás hatására a grelin hormon szintje nő meg, s úgy érezzük, éhesek vagyunk – ezért több ételt is veszünk magunkhoz. A leptin hormon szintje ezzel szemben csökken, mely jelzi a jóllakottságot. Az eredményt ismét nem nehéz kitalálni.
Ha nincs alvászavarunk, s szervezetünk hozzájut a szükséges, 8 órás pihenéshez, emelkedik a leptin szint, jelezve a testnek, hogy szükségtelen ennünk. A leptin-szint napközben magasabb újra, ilyenkor ugyanis fontos, hogy táplálékot vegyünk magunkhoz.
Lényeges ugyanakkor, hogy túlzásba sem szabad vinni az alvást – mert aki 9 órát, vagy ennél is többet alszik rendszeresen, az szintén súlyproblémákkal számolhat. A hízás mindkét esetben jellemző, akár túl keveset, akár túl sokat tölt álomban az ember. Az optimális ágyban töltött idő a 8 óra, de mindenképp 7, illetve 9 óra közötti.
Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja, érdemes szomnológus szakorvoshoz fordulnia. Jelentkezzen be most szakrendelésre, ne hagyja, hogy az alváshiány továbbra is negatív hatással legyen az életvitelére.
