Mitől alakul ki az alvási apnoé?

Az alvási apnoé nevű alvászavar sajnos jóval több embernél jelentkezhet, mint gondolnánk. Aki úgy hiszi, eleget pihent, mégis állandóan fáradtnak érzi magát és éjszaka jellemzően horkol, gyanakodhat ezen alvásproblémára. De mitől alakulhat ki az alvási apnoé és mit kell tudni róla?

Sok ember nem tudja magáról, hogy horkol – azt legtöbbször a párja veszi észre, vagy más, akivel egy helyiségben alszik. Ugyanígy azt sem egyszerű azonosítani, ha alvási apnoétól szenved valaki – pontos diagnózist csak műszeres vizsgálat adhat.

Alvási apnoénak nevezzük azt a szindrómát, melyben a légzőizmok ellazulása miatt a felső légút beszűkül vagy összezáródik, így az ember 10 másodpercen át vagy ennél hosszabb ideig nem jut levegőhöz. Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, felébreszti az alvót, s a légutak izmai ismét aktiválódnak. A folyamat több százszor ismétlődhet egy éjszaka alatt, vagyis a pihentető alvás szinte lehetetlen.

Az alvási apnoé az alvásfragmentáció csoportjába tartozik, vagyis széttördelt alvás jellemzi. Három irányból „támad” – rosszabb esetben a szövődmények miatt figyel fel rá a páciens.

Ez az alvászavar „szoftver hibának” tekinthető, hátterében beidegzési zavar áll. Az orr nyálkahártyájához érkező levegő reflexesen felkészíti a lejjebb lévő légutat a követő nyomásváltozásra. Ha ez a válasz renyhe vagy elmarad, úgy a fizikai törvények érvényesülnek: a légút elzáródik. Nappal a jelenség nem fordul elő, mert az érintett terült beidegzésének nagyrészét a tudatos és érzelmi funkciókat koordináló területek látják el „árammal”.

Alváskor viszont e területek funkciója értelemszerűen kiesik. Az eddig háttérben maradó vegetatív beidegzésnek kell ellátni a feladatot – ez alvási apnoé esetén elmarad. Az elzáródást – az átlagban 20-80 másodperces epizódokat -, vészreakció szakítja meg, mely kapcsán a központi idegrendszer „nappali üzemmódra vált”, 3-4 másodpercre. Így a teljes beidegzést visszanyerve a légút kinyílik, majd az agy ismét „alvás üzemmódba” kerül és a folyamat ismétlődik. Alvási apnoé betegség esetén óránként átlagosan 30-80 epizód fordul elő a páciensnél.

Az alvási apnoé veszélyei az ébredési vészreakciók okozta alvásfragmentációból, az elzáródások miatt ingadozó oxigénszintből, tartós oxigénhiányból és a másodlagosan megterhelt keringési rendszerből adódnak.

Mi minden jellemző arra, aki alvási apnoéval küzd?

Mivel az alvás feldarabolt, a probléma vezető tünete az álmosság, a krónikus fáradtság, a figyelem-, memória- és a koncentráció zavara.

A vegetatív zavarok részeként a gyakori, éjszakai vizeletürítés is jellegzetes tünet: egy éjjel alatt akár 5-10-szer is ki kell mennie a páciensnek a mellékhelyiségbe. Válltól felfelé izzadhat, ébredéskor fejfájás gyötri. A gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsövébe (ez a reflux), vérnyomása nehezen beállítható, s többnyire reggel kiugróan magas.

Az alvási apnoé esetén megvan annak az esélye, hogy az illető szociálisan elszigetelődik, a horkolás vagy a megfigyelt légzéskimaradás miatt. Az illető hálótársa a horkolásra, a légzéskimaradásra, a kompenzáló hörgő légzésre lesz figyelmes, arra, hogy a páciens valósággal harcol a levegőért.

Tesztelje Ön is alvását: Alvászavar teszt 1 percben

A szövődmények abból adódhatnak, hogy a keringés és az anyagcsere eltér a normálistól. Ilyen az éjszaka vagy hajnalban jellemző vérnyomás kiugrás, a ritmuszavarok, a megélt fulladás.

Nappal, rutin laborvizsgálat során a vércukor, a zsírsav, a húgysav emelkedést mutat. Rosszabb esetben az alvási apnoéval küzdő páciensnél agyvérzés vagy infarktus jelentkezhet, a figyelmetlenségből adódóan pedig akár baleset is érheti.

Nem kezelt esetben nő a vérnyomás betegség, cukorbetegség, kóros elhízás és a következményes szív és agyi keringés katasztrófák kockázata.

Kezeltetni kell!

Az alvási apnoé kezelése a felismeréssel kezdődik.

Ha felmerül az alvászavar gyanúja, alvásszakértőhöz kell fordulni. Az illetőnek megfelelő éjszakai műszeres vizsgálatot írnak elő, mely egyértelműen bizonyíthatja a kórképet, azaz a beidegzés zavarából adódó légút-elzáródást.

Érdemes ugyanakkor tudni, hogy a típusos tünetek esetén is lehet a kivizsgálás eredménye negatív, valamint, hogy a kórkép súlyos formája fennállhat annak ellenére, hogy az illetőnek nincs tünete, panasza.

Az alvási apnoé kezelése a légút folyamatos nyitvatartásával biztosítható –lényege a légút elzáródásának megakadályozása.

Enyhébb esetben adhat az orvos légút nyitó gyógyszert, szájbetétet az áll fixálására, a lágy szájpad feszítésére ma már gégészeti plasztikai beavatkozást is végeznek. Leggyakrabban azonban a maszkon keresztül történő levegő befújást alkalmazzák, vagyis a CPAP-készüléket. Eredményes kezelést követően a panaszok elmúlnak, s a keringési- és baleseti kockázat is megszűnik.