Sokan nem gondolják: az alvászavar a menopauza egyik tünete is lehet
Az alvászavarok a változókorban sok nő életét nehezítik meg
Amikor a pörgős mindennapjainkat éljük, sok teendő jut egy-egy napra, akkor azt hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy picit rövidíthetünk az alvásunkon, hogy minden feladatunk végére érjünk, abba viszont már nem gondolunk bele, hogy ennek mennyi következménye lehet. Nagyon sok folyamat zajlik alvás közben, többek között hormonális változások, anyagcsere változások, az immunrendszerünk ilyenkor tanul, a testünk felkészül a másnapra. Az alvásidő nem kőbevésett, de felnőtteknél 7-9 óra között van meghatározva. A rendszeresen rövidebb ideig tartó vagy rossz minőségű alvás olyan betegségek kockázatát is növeli, mint az elhízás, a metabolikus szindróma, szívbetegségek, cukorbetegség, szorongás, depresszió kialakulása, és a demencia kutatásában is fontos szempontnak tartják.
Mi történik a változókorban az alvásunkkal?
„A változókorban elkezdenek csökkeni a női hormonok, az ösztrogén és a progeszteron, amiknek szerepük van az alvásszabályozásban” – kezdi dr. Dombovári Magdolna, a SomnoCenter Alvászavar Központ szomnológusa. „A menstruációs ciklus során is megfigyelhetjük, hogy a menzesz előtti napokban az alvás minősége romlik, és a ciklus többi részében javul, illetve terhesség alatt tapasztalhatjuk, hogy nagyon álmosak vagyunk, nagy az alvásigényünk. A menopauza alatt fenti hormonok csökkenő szintje miatt kevesebb lesz az alvásigényünk és felszínesebb lesz az alvásunk. Ezt érzékelhetjük is úgy, hogy az alvás alatt normálisan is jelen lévő rövid ideig tartó kis felébredéseket megéljük, teljesen emlékszünk rájuk, tudatosulnak. Akinek van a menopauza alatt hőhulláma, éjszakai izzadása, az nagyon meg tudja rontani az alvását.”
A mentális tünetek, amelyek a menopauzához kapcsolódnak, a szorongás, a depresszió szintén rontják az alvásminőséget: nehezen alszunk el, korán megébredünk, nem tudunk visszaaludni, és alvásszorongás is kialakulhat, amikor már az ágyat is utáljuk, nem merünk lefeküdni, előre félünk, hogy mi fog történni az éjszaka.
„Nem utolsó sorban a menopauza alatt hajlamosak leszünk olyan alvásbetegségek kialakulására, amik bár más életkorban is megjelenhetnek, de menopauza alatt egyre gyakoriabbak lesznek: az alvási apnoé szindróma és a nyugtalan láb szindróma. Ezek megdarabolják, fragmentálják az alvást, és bár úgy gondoljuk, hogy elég jól alszunk, akkor is fáradtak leszünk miattuk másnap” – folytatja dr. Dombovári Magdolna. „Az ösztrogén szint csökkenése miatt a nők is hajlamosabbak lesznek a hasi elhízásra, illetve a garat környékén a szövetek ellazulnak, ez pedig horkoláshoz és alvási apnoé szindrómához is vezethet. Ezeknek változókorban drasztikusan megnövekszik az előfordulása, főként ha már eleve szűkebb a garat és rizikófaktorként jelen van még egy kisebb elhízás és a dohányzás.”
Az alvási apnoé szindróma alatt a garat izmai, a nyelv, a lágyszájpad ellazulnak ahogy elalszunk, összeérnek és teljesen el tudják zárni a levegő útját. Ilyenkor hiába próbálunk levegőt venni, nem tudunk, ez az állapot eltart körülbelül fél percig, akár egy percig is; a szervezetünk érzékeli az oxigénhiányt és egy mikroébredésben oldja meg a helyzetet. Ilyenkor félig éber állapotba kerülünk, meg tudjuk mozgatni a garat izmait és utat tudunk adni a levegőnek. Rendeződik az oxigénszint, visszaalszunk, és a folyamat kezdődik elölről. Ez a teljes alvásidő alatt folyamatosan, sorozatban tud menni, a mikroébredések félperces-perces gyakorisággal bekövetkeznek. Ez pedig teljesen felszabdalja az alvásunkat, és másnap reggel úgy érezzük, mintha semmit nem aludtunk volna.
Mi történik, ha szomnológushoz fordulunk?
Az alváspanasz hátterében nagyon szerteágazó egészségállapot, alváshigiénés probléma is állhat, ezért az alvásközpontban az alvásvizsgálatot megelőzően előzetes konzultációt, állapotfelmérést végeznek. Ilyenkor felveszik, hogy milyen alváspanaszai, alvási szokásai vannak a páciensnek, mi történik vele éjszaka – esetleg érzékel horkolást, izzadást, szájszáradást, ki kell-e járnia gyakran mosdóba – és ezek alapján alakítanak ki egy vizsgálati tervet.
Alvási apnoé szindróma diagnózisa esetén annak mértékétől – enyhe, közepes, súlyos – függően különböző kezelést ajánl a szakorvos. Nyugtalan láb szindróma esetén gyógyszeres kezelést állítanak be, illetve életmódbeli tanácsadást tartanak. Pszichológus szakember bevonásával pedig az alvásszorongás csökkentésében segítik a pácienst.
