Alvásjavító készülékekkel a koronavírus ellen?
A koronavírus terjedése miatt az egész világon az egészségügyi eszközök és az életmentő lélegeztetőgépek hiánya lépett fel. Ez utóbbiak nem azonosak az alvási apnoé szindrómánál alkalmazott CPAP (folyamatos pozitív légúti nyomásterápia) és BiPAP (kétszintű légzésterápia) készülékekkel. Miben különböznek ezek a lélegeztetőgépektől és használhatók-e valamilyen módon a fertőzés esetén?
Mint azzal mostanra mindenki tisztában lehet, az új tipusú koronavírus fertőzés súlyos eseteinél a betegek gépi lélegeztetésre szorulhatnak. A jelentős esetszám miatt az egészségügyben az eszközök hiánya is kihívást jelent, ezért a lélegeztetőgéppel történő kezelést kiváltó alternatívákat kerestek.
Emiatt érdemes megérteni, hogy mi a különbség a lélegeztetőgép, valamint a folyamatos pozitív légúti nyomást biztosító CPAP és a kétszintű állandó pozitív nyomást nyújtó BiPAP készülék között.
Mi az alapvető különbség?
A lélegeztetőgépek kizárólag kórházban használhatók és a betegek légzését segítik, ha szervezetük erre önállóan nem képes. A terápiához a beteget intubálni kell, vagyis egy csövet kell a szájukon keresztül, a hangszalagokon át egészen a légcsőbe vezetni, és ezen keresztül valósulhat meg a szervezet oxigénnel való ellátása. A korszerű lélegeztetőgépek számtalan beállítási lehetőséggel rendelkeznek, működésük a beteg életkorához és állapotához illeszthetőek.
Ettől eltérően a CPAP készüléket az obstruktív alvási apnoé szindrómával küzdők esetében alkalmazzák: a légutak alvás közbeni nyitvatartása és a légzéskimaradások kivédése céljából egyenletes, magasabb nyomású levegő befújásával működik. Ugyanezt a célt szolgálja a CPAP-tól eltérően kétszintű, kilégzési és ettől eltérő mértékű belégzési nyomást alkalmazó BiPAP-készülék, mely magasabb nyomásigényű, illetve társult egyéb betegségekkel küzdő apnoés betegek terápiás lehetőségét jelenti. Az alvási apnoé szindróma tulajdonképpen egy alvásfüggő légzészavar, ismétlődően jelentkező légzéskimaradásokkal jár és kialvatlanság mellett szív -és érrendszeri kockázati tényezőt is okoz. A CPAP- és BiPAP-készülékek az intenzív osztályos lélegeztetőgépekhez hasonlóan mechanikus ventilátorként működnek, azonban nem invazív módon, egy orra szorosan illesztett maszk segítségével. A beteget nem kell intubálni, a páciens önállóan lélegzik.
A CPAP készülék folyamatos pozitív nyomású légáramlást képes biztosítani, invazív lélegeztetésre nem használható. Nem képesek a légzés indítására, nincs hozzájuk betegfigyelő monitor és riasztó rendszerrel sincs ellátva.
A COVID-19-elleni harc során merült fel egyéb szerepük, amikor kellő mennyiségű, professzionális lélegeztetőgép híján néhány egyszerű műszaki átalakítással életmentő eszközökké alakították őket a kórházakban.
Egy másik szempont is kialakult ezzel kapcsolatban: a készülékek nem megfelelő beállítás esetén terjeszthetik is a koronavírust. A kilégzőszelepen keresztül a nem invazív készülékek a környező légteret koronavírussal szennyezhetik.
COVID-19-ben a módosított CPAP vagy BiPAP-készülékek enyhe fokú légzési nehézségek esetén jelentenek használható segítséget – a beteg állapotának szoros kontrollja mellett. Súlyos légzési nehézség esetén azonban gépi lélegeztetést sajnos nem válthatják ki.
