Mit nevezünk obstruktív alvási apnoé szindrómának?
Az alvászavarok egyik legkomolyabb típusa az obstruktív alvási apnoé szindróma. A rendellenesség miatt – melyről a páciens sokszor nem is tud – nem alakul ki mély alvás, s ennek számos káros és veszélyes következménye lehet. Mit kell tudni erről az alvászavarról?
Az alvászavarok közül egyik sem nevezhető éppenséggel veszélytelennek, hiszen ha valaki nem alszik eleget s zavart szenved az alvásminősége, kialvatlansággal, ingerlékenységgel, koncentráció-problémákkal, sőt ennél még komolyabb betegségekkel is számolhat. Mindez már rövidtávon komoly gondokat okozhat.
Az obstruktív alvási apnoé szindróma egyike a legveszélyesebb alvászavaroknak. De mit is jelent ez?
Egy éjszaka alatt akár 100-szor 10 másodpercet meghaladó ideig nincs levegő
A rendellenesség velejárója, hogy alvás közben a garat ismétlődően elzáródik vagy beszűkül, így az alvó ember 10 másodpercet meghaladó ideig nem jut levegőhöz. S bár ilyenkor megfigyelhetők légzőmozgások, mégsem kap levegőt az illető, ezért a vér oxigénszintje kóros mértékben lecsökken. Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, felébreszti az alvót, de csak olyan mértékben ébred meg, hogy levegőt vegyen – így nem is tudatosul benne, hogy egy éjszaka során akár 100-szor is megismétlődik vele a dolog. Ez akadályozza a mély alvás kialakulását.
Az obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS) jellegzetessége a hangos, horkantással kísért horkolás. A légzés újraindulásakor jellemzően horkant az alvó.
A szindrómával jár azonban az is, hogy a páciensnek éjszakánként gyakran kell kimennie vécére, reggel fejfájással ébred, figyelmes lesz arra, hogy kiszáradt a szája.
Figyelmébe ajánljuk: Alvászavarok nappali és éjszakai tünetei
Az obstruktív alvási apnoé számos igen kellemetlen tünettel jár. Nappali fáradtság, aluszékonyság, ingerlékenység, koncentrációs problémák és feledékenység gyötörheti az embert, mely nem meglepő azok után, hogy éjszaka nem tud jól aludni, de erről gyakran nincs tudomása.
Kivizsgálni és kezelni kötelező
Az alvási apnoé szindróma kivizsgáltatása és kezelése azért nagyon fontos, mert nemcsak hétköznapi veszélyeket háríthatunk el vele, hanem komoly megbetegedéseket is.
Ha ez az alvászavar hosszabb ideje fennáll, nagymértékben fokozza a szív- és érrendszeri, továbbá az agyi érbetegségek kialakulásának esélyét.
Mivel alváskor oxigénhiány jelentkezik, a betegséget gyakran szívritmuszavarok kísérik, súlyosabb esetben azonban szívinfarktus és agyi infarktus, más néven stroke alakulhat ki.
Az obstruktív alvási apnoét – más alvászavarokhoz hasonlóan – legbiztosabban műszeres alvásdiagnosztikai vizsgálat során állapíthatják meg egy alvászavar központban. A szakértő orvosok a biztos diagnózis birtokában tudnak javasolni megfelelő kezelést a beteg számára.
Mi lesz a megoldás?
Alvási apnoé szindróma esetén leggyakrabban a CPAP, azaz légsínterápiás készülék használatát javasolják, amely az alvászavar leghatékonyabb terápiája. A CPAP az angol continuous positive airway pressure, vagyis pozitív légúti nyomás kifejezés rövidítéséből adódik, s hasonlít egy lélegeztető készülékhez.
Lényege, hogy a légutakat alvás közben kellően nagyra nyitja, így a garatizomzat nem tud elzáródni alvás közben és a levegő akadály nélkül halad át rajta, megszüntetve a horkolást és a légzéskimaradásokat – s mindent, ami ezzel jár.
Figyelmébe ajánljuk még: CPAP – Az alvási apnoé leghatékonyabb terápiája
