Az alvászavarok negatívan befolyásolják a munkaképességet

A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nem csak az egészségi állapotunkra van negatív hatással, de a munkaképességünkre is. Az alvászavarral küzdők napi tevékenységeik során gyakran szembesülnek állandó fáradtsággal, nem szűnő álmossággal, figyelem- és koncentrációzavarral. Ezek a tünetek számos foglalkozás esetében akár az életet is veszélyeztethetik. Az alvászavarok és a megváltozott munkaképesség közötti összefüggésekről Dr. Faludi Bélával, a SomnoCenter Faludi Pécs vezető neurológus-szomnológus szakorvosával beszélgettünk.

Hogyan függ össze az alvászavar és a munkaképesség?

Az alvás nemcsak az egészségi állapotunkat, de a munkavégzésünket is befolyásolja. Ha pihentető, jó minőségű az alvásunk, egészségesek vagyunk, és eleget tudunk tenni a munkahelyi követelményeknek. Ha azonban az alvásunk valamilyen oknál fogva zavart szenved, és ez az állapot huzamosabb ideig, harminc napon túl is fennáll, munkaképességünk is megváltozik.

Miben nyilvánulhat meg mindez?

Azok, akik a nem megfelelő minőségű alvásnak köszönhetően folyamatosan fáradtak, álmosak, gyakran előfordul, hogy elalszanak munka vagy autóvezetés közben, és sajnos sok esetben munkahelyi vagy közúti balesetet okoznak vagy szenvednek. Akik valamely alvászavar miatt nem tudnak eleget aludni, a szellemi működések károsodása folytán nem tudnak megfelelően koncentrálni, feladataikat észben tartani; ingerlékennyé válnak, koncentrációzavarokkal szembesülnek és romlik a munkamemóriájuk, majd a munkateljesítményük. Ha ez az állapot elhúzódik és nem kezelik, akár a munkahely elveszítésével is járhat.

Az alvászavarnak számos megnyilvánulási formája van. Melyek azok, amelyek az említett tünetek mögött állhatnak?

A jelenleg ismert, több mint 90 féle alvásbetegség legtöbbje okozhat munkaképesség-csökkenést, legyen az alvási apnoé vagy nyugtalan láb szindróma, esetleg narkolepszia.

Hogyan lehet megállapítani, hogy alvászavar áll-e az említett tünetek hátterében?

Az alvászavarok egyértelmű és megbízható diagnosztizálása minden esetben az alvásközpontokban történik, ahol alvásszakértő orvosok (szomnológusok) vizsgálják meg a beteget, és kizárják vagy megerősítik az alvászavar tényét. Azonban ezt megelőzően, a háziorvosnak és a foglalkozás-egészségügyi orvosnak van nagy szerepe a felismerésben, hiszen ők követik nyomon a páciensek, illetve a dolgozók egészségi állapotát. Ezért az éves, úgynevezett kikérdezéses vizsgálat során arra is rákérdezhetnek, hogy az illető könnyen el tud-e aludni, végigalussza-e az éjszakát, tapasztal-e horkolást, végtagmozgást, gyakori ébredést.

Előfordult, hogy valaki azzal a panasszal kereste fel, hogy nem tud a munkahelyén teljesíteni, esetleg ennek következményeként el is veszítette azt?

Jó néhány olyan betegem volt és van jelenleg is, akiket több munkahelyről is azért küldtek el, mert aluszékonyak voltak. Az alvásdiagnosztikai vizsgálatokkal minden esetben sikerült megállapítani az alvászavart és kideríteni az okokat. A legtöbb esetben a betegek alvási apnoétól, vagyis alvásfüggő légzészavartól szenvedtek. Miután azonban beállítottuk a megfelelő légsínterápiát (CPAP-terápia), újra el tudtak helyezkedni, és azóta is jól teljesítenek a munkahelyükön.