Mikor kell alvási apnoéra gyanakodni?

Hangosan horkol? Reggel kiszáradt torokkal, izzadtan ébred? Napközben annak ellenére álmos, fáradt, hogy átaludta az éjszakát? A legveszélyesebb alvászavarként számon tartott, légzéskihagyással járó alvási apnoé szindrómát számos jól felismerhető tünet jelzi, melyek egyaránt jelentkezhetnek éjszaka alvás közben és napközben.

A legjellemzőbb éjszakai tünetek közé tartozik a hangos, horkantásokkal kísért horkolás, melyet a beteg által átélt légvételi szünetek okoznak. Az alvási apnoé során a felső légutak részlegesen vagy teljesen elzáródnak, és az alvó nem kap levegőt. Az oxigénhiánnyal járó légvételi szünetet, ami akár 45-60 másodpercig is eltarthat, hangos horkantás szakítja meg, amikor az alvó újra levegőt vesz. A légzéskihagyások éjszaka óránként akár 20-30-szor is megismétlődhetnek, súlyosan károsítva a szervezetet.

Mivel a horkolók nyitott szájjal alszanak, reggelre kiszárad a torkuk, emiatt torokfájással, szájszárazsággal ébredhetnek, ami azonban folyadék fogyasztásával rövid időn belül megszűnik.

Szintén alvási apnoéra utal az éjszakai magas vérnyomás, a tarkótáji verejtékezés és a gyakori éjszakai vizelési inger.

Az alvási apnoéra jellemző légzéskimaradás tüneteit legtöbbször az alvótárs veszi észre, így azoknál, akik egyedül alszanak, számos fontos éjszakai tünet észrevétlen marad. Ezért az ő esetükben még inkább hangsúlyosak az alvási apnoé nappali tünetei.

Az alvási apnoéban szenvedőkre jellemző, hogy bár átaludták az éjszakát, ébredéskor fáradtnak, kialvatlannak érzik magukat, s a fáradtság napközben is megmarad. Súlyos fokú alvási apnoéban szenvedőknél nem ritka, hogy ha monoton tevékenységet végeznek – például hosszabb utat tesznek meg gépkocsival – rövidebb-hosszabb időre el is alszanak.

A légzéskimaradással járó alvási apnoé hosszabb távon enyhébb esetben is kellemetlen nappali tüneteket okoz: figyelem- és memóriazavart, ingerlékenységet, munkahelyi és iskolai teljesítménycsökkenést, a szexuális érdeklődés és teljesítmény csökkenését, depressziót.

Magasvérnyomás-betegségben szenvedő alvási apnoés betegek ébredéskor is gyakran tapasztalnak magas vérnyomást és úgynevezett terápiarezisztens magas vérnyomást. Utóbbi esetében a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel sem csökken a vérnyomás a kívánt szintre.

A nem kezelt alvási apnoé szindróma hosszú távon jelentősen növeli a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát. Ezért is fontos, hogy a tünetek segítségével felismerjük a betegséget, és mielőbb igénybe vegyük a szomnológus (alvásszakértő) szakorvos segítségét.