A váltott műszakos munkarend is okozhat alvászavart?
Hiába alszunk egész délelőtt egy éjszakai műszakot követően, ha rendszeresen nem tudjuk kipihenni magunkat, jó eséllyel kialakul valamilyen alvászavar. Sajnos, váltott műszakos munkarendnél ez nem ritka. De van rá megoldás.
A többműszakos munkabeosztást nem mindenki tolerálja. Ezért fordul elő, hogy váltott műszakos munkarendben dolgozók egy részénél kialakulhat az úgynevezett váltott műszak alvászavar, ami abban nyilvánul meg, hogy a páciens elalszik, vagy éppen ellenkezőleg, inszomniás lesz, tehát nem tud aludni, s nem teljesít megfelelően a munkahelyén.
Annak ellenére, hogy pihen egész délelőtt az éjszakai műszakot követően, jelentkezhet valamilyen alvászavar, amennyiben rendszeresen nem tudja megfelelően kipihenni magát.
Az inszomnia mint alvászavar többféle lehet. Legtöbbször az elalvás zavaráról beszélünk, melynek hátterében állhat stressz, feszültség. De akár az is, hogy úgy érezzük, mi van, ha megint nem sikerül elaludnunk? Az elalvás zavarát olykor elég altató rövid alkalmazásával oldani, de fontos a stressz kezelése, a feszültség forrás megszüntetése.
Korai ébredés is okozhat gondot, melyet gyakran vált ki depresszió.
Ha átalvási zavarról van szó, ennek hátterében állhatnak biológiai tényezők vagy testi betegség. Az alvás ciklusa felborul – a váltott műszakos munkarendnél hasonló a helyzet.
Az álmatlanság vagy inszomnia mögött sajnos gyakorta állnak rossz érkezési szokások, túlzásba vitt alkohol-, koffein- vagy teofillinfogyasztás. Az elalvást vagy az alvás folyamatát befolyásolhatják különféle tünetek, melynek okai idegrendszeri betegségek, hormonális gondok, vérkeringési problémák, mozgásszervi panaszok, asztma, allergia vagy fájdalmak.
Ám lényeges, hogy a megváltozott bioritmus is kiváltója lehet: a jet-lag érzés és az éjszakai műszak is, tehát a váltott műszakos munkarend.
Sajnos, az alvászavar és a váltott műszakos munkarend gyakran kéz a kézben jár. A nappali alvás nem olyan kielégítő, mint az éjjeli, a pihenés mennyisége és minősége is csökken. Ráadásul a nappal elvégzendő teendők miatt az alvás sokszor nem is folyamatos. Gyakori, hogy az alvó két részre bontja pihenését – egy kicsit délelőtt, kicsit délután.
Nappal nehezebb az ellazulás, zavaróak lehetnek a zajok, az alvó sűrűbben ébredhet fel – végső soron kialvatlan lesz.
Az elalvás körüli szokások jelentősen befolyásolják az elalvás hatékonyságát. Ha ilyen tényezők állnak a háttérben, át kell gondolni ezeket és új szokásokat kialakítani, melyekkel hozzá tudunk járulni a kielégítőbb alváshoz.
Figyelmébe ajánljuk még: Amit az inszomniáról tudni kell – 1. rész
Az alvást főként az ún. alváshigiénés szabályok betartása segítheti – vagyis az elalvás körüli szokások betartása: bármit kellene még elintézni munka után, legyen a pihenés az első.
Fontos a környezet támogatása, a nyugalom biztosítása is: a sötét, csendes helyiség, a zajok kizárása. Az illetőnek meg kell értetnie a körülötte élőkkel, hogy alvása idején ne csapjanak zajt, lehetőség szerint működjenek együtt. Olykor az elintéznivalókat, programokat is rugalmasan kell átszervezni, hogy a váltott műszakban dolgozó is megfelelően kipihenhesse magát. Ha a környezet támogató, ez nem fog gondot okozni.
Előfordul, hogy gyógyszeres terápiára van szükség. Ilyen esetben olyan altatószert kap a páciens, amely rövidebb idő alatt elaltatja, s nem ébred fel sűrűn – ébredés után pedig frissnek érzi magát.
